Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története I. 1777-1928 (Szombathely, 1929)

Első rész: A szombathelyi egyházmegye püspökeinek élete és működése (1777 - 1843) - II. Harrasi Herzan Ferenc gróf bíboros

mint velencei, császári alattvaló volt s benne a császári udvar teljesen megbízott. A pápa azonban nem akarta Flanginit kinevezni; bogy tehát tagadó választ ne kelljen adnia, azt felelte Herzannak, bogy nem lévén még állama, államtitkár kinevezését nem tartja szükségesnek és ideiglenes megbízással a konkláve titkárát, Consalvit vette maga mellé titkárul.1)

Nem volt több szerencséje Herzannak másik megbízatásával sem. Alig érkezett meg a bécsi udvar szokásos gratulációja az új pápához megválasztása alkalmából, megjelent nála Herzan s udvara, majd császárja nevében meghívta Bécsbe. Úgy tüntette fel ezt az utat, mint amely kiszámíthatatlan jót eredményezhet a szentszék számára: a személyes ismeretség az egyház és állam számára a lehető legjobb gyümölcsöket fogja megteremni. A pápa azonban igen udvarias szavakkal bár, de határozottan kijelentette, hogy kötelességei Rómába hívják.

A bécsi udvar látván, hogy Herzan megbízatásával nincs sikere, Ghislieri marquis-t küldötte Velencébe s általa már nyíltan közölte szándékait. Ghislieri a pápa titkárjának, Consalvinak előadta, hogy a császár hajlandó a pápai államnak általa megszállt részeit a pápának visszaadni — a 3 legatio: Ferrara, Bologna, Ravenna kivételével. E tartományokat a szentszék a tolentinói békében a franciáknak engedte át, Ausztria fegyveres erővel vette el a franciáktól, kéri tehát kormánya nevében, hogy a pápa e legatiókat forma szerint is ruházza át Ausztriára. VII. Pius megtagadta e kérés teljesítését s közvetlenül a császári udvarhoz írt levelében visszakövetelte a 3 legatiót. Egyidejűleg magához a császárhoz is írt. E levelek vételéről sem az uralkodó, sem Thugut nem adtak értesítést. Ez a tiszteletlenség is Thugut műve volt, ki elbizakodott, lehetetlen önkényével azt is megtette, hogy a pápa leveleit s előterjesztéseit nem engedte a császár közvetlen tudomására jutni.") Ausztria nagyralátó kormányát hamar utolérte végzete. Napoleon hazatért Egiptomból s 1800. június 14-én Marengónál döntő győzelmet aratott az osztrák hadakon, minek következtében Ausztria nemcsak a 3 legatiót, hanem Lombardiát is elvesztette s Thugut u. a. év decemberében végleg megbukott s dicstelenül nyugalomba menesztetett.

0 Consalvi I. k. 276. 1.

*) Füssy T.: VTT. Pius I. k. 31. 1.

186