Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története I. 1777-1928 (Szombathely, 1929)
Első rész: A szombathelyi egyházmegye püspökeinek élete és működése (1777 - 1843) - I. Felsőszopori Szily János
lózta. A letartóztatások során elfogják s vasra verve Budára hurcolják Szabó Imre körmendi plébánost, a halálraítélt Sigray Jakab grófnak benső barátját. Bitnicz Lajos nagyprépost kézirata következőkép beszéli el ezt: ,,Szabó Imre római theologus1), mint körmendi plébános Zsigrav gróffal nagy barátságban élt. Csaknem mindennap együtt voltak. Midőn az összeesküvés miatt Martinovics és Zsigray be fogattak, egy vasárnap estve, midőn a plébános már lefeküdni készült s már egyik csizmáját lábáról levetette, kopogtatott egy katonatiszt és beeresztetett, mutat egy parancsot, hogy a plébános mint találtatik, tüstént vasra tétessék és Budára vitessék. Neki se káplánjával, se cselédjével szót váltani nem engedtetett, csak a kikutatott breviáriumával utazhatott Budára. Az itélőbírák elé állíttatva kívánta, hogy a gróf állíttassák elébe, kit felszólított, hogy Ön már a halál fia, kívánja, hogy más is elítéltessék, mondja meg, közölte e valaha velem szándékát? Attól függök, mit felel. Ő azt felelte, hogy soha! és igy ártatlannak ítéltetett, ő pedig ott a bírák előtt felkiáltott, hogy ő most az ő plébániájába ily meggyaláztatott módon vissza nem mehet, adjon Őfelsége neki más javadalmat; Szombathelyen egy kanonokság üresedésben volt, oda kineveztetett. Ö valóban jószívű ember volt.“2) * * * Augusztus 19-én küldi el Szily jelentését az egyházmegye állapotáról a S. Congregatio Coneilii-hez. Szily nincs megelégedve utolsó négy évi munkateljesítményével. Annál vigasztalóbb s kedvesebb az a nagy elismerés, mellyel a bíborosok arról a fáradhatatlan, lankadatlan munkáról nyilatkoznak, mellyel Szily püspökségének első évei óta törekszik példájával s szavaival híveinek lelki üdvösségét munkálni. „Ezeket *) Szabó Imre 1747-ben Csepregen (Sopron vm.) született, 1768—1771-ig Rómában a Collegium Germanicum-Hungaricum növendéke volt. 2) Bitnicz idézett kézirata a Köberl hagyatékban van. Az idézett szöveget a ma használatos ortográfiával írtam át. Bitnicz Írásának igazságát megerősíti Fraknói: „ ... a foglyok közül többen visszanyerték szabadságukat. Az első Szabó Imre, körmendi plébános volt. Gróf Sigray, a bécsi vizsgálóbizottságnak benyújtott nyilatkozatában, azok közé sorozá őt, a kik a reformátorok társaságához csatlakoztak. A lelkész elfogatván, és a királyi tábla küldöttsége elé állíttatván, határozottan erősité, hogy teljesen ártatlan, sőt a gróf politikai elveit roszalta, és őt azok terjesztésétől óvta. Kivánatára szembesítették a gróffal, ki a plébános által előadottak valóságát elismerte, és korábbi állítását visszavonta.“ Fraknói: Martinovics és társainak összesküvése. Budapest, 1880. 332. 1. 108
