Géfin Gyula (szerk.): A szombathelyi egyházmegye története I. 1777-1928 (Szombathely, 1929)

Első rész: A szombathelyi egyházmegye püspökeinek élete és működése (1777 - 1843) - I. Felsőszopori Szily János

A következő 1795. év tavaszán kezdte meg Eölbei az épí­tést. Az új palota egyike Szombathely legszebb épületeinek; nyugodt, klasszikus stílusával méltókép zárja le a teret, mely­nek másik oldalán a könnyed, elegáns püspöki palota, a komoly, fenséges székesegyház és a rusztika nemes egyszerű-Eölbei kanonok háza. ségében a szeminárium áll. Az ,,Eölbei-ház“ terveit a hagyo­mány szerint Hefele készítette. Ha ez áll, úgy e palota az agg mester utolsó alkotása s a barokktól a klasszicizmus felé tartó útjának végső állomása. HEFELE HALÁLA. A MARTINOVICS-ÖSSZEESKÜVÉS. 1794. Ez év súlyos gyász éve a székesegyház építésének történetében. Április 15-én meghalt a székesegyház tervezője, építőművésze, Hefele Menyhért. A következő napon maga Szily János temette el régi munkatársát, a nagyszerű mű­vészt, a ferencesek templomának kriptájában. 1926. július 15-én több társammal együtt végigkutattuk a kripta kopor­sóit, de, sajnos, nem akadtunk Hefele nyomára. A ferencesek halotti anyakönyve (Protocollum in nostrae Ecclesiae Crypta ezer imperiálist, vagy ezer forintot és százezer téglát ad. Vasvármegye főispánja azonban a sarki telket nem tartotta megfelelőnek s ezért a város nem vette azt meg, így Sorok Borbála kezébe került, míg a filozófiai iskola az Eölbei-ház és a városi el. iskola közt épült fel. 106

Next

/
Oldalképek
Tartalom