Vecsey Lajos: A kőszegi róm. kat. Kelcz-Adelffy Árvaház története 1741-1941 - A Szombathelyi Egyházmegye múltjából 1. (Szombathely, 1943)

IV. fejezet: Alapítványok

pítvány" mindig 5.000 forinttal, jóllehet időközben sokkal nagyobb is volt.

Kezelését a jezsuita korszakban maguk a jezsuiták intézték. 1773- tól a prefektusok kezelték, 1778-tól az árvaházi kormányzó kanonok felügyelete alá tartozott ennek a tőkének az ellenőrzése is, habár a kezelését 1787-ig a prefektus kezében hagyták.

Erre az alapra annyi növendéket vettek fel, amennyit, elbírt, főképpen konvertitákat.

1774-ben 13 növendéket tartottak el belőle, 1777-től 1780-ig öszszesen 18 növendék, 1780—1787 között 14 növendék élvezte. A csökkenés a házépítéssel kapcsolatos takarékoskodásban leli magyarázatát.

1790-től az „Első alapítvány" mint ilyen eltűnik. Valószínű az „Adelffy" alaphoz csatolták, hogy annyifelé ne kelljen kezelni a ház vagyonát.

3. „Gróf Batthyány Lajos nádor alapítványa“ (Fundatio Palatinalis). Az 1750-es évek elején 4 növendék eltartására tett alapítvány. Feltételek: a felveendő növendékek közül 2 nemes, 2 nem nemes legyen; továbbá csak olyanok élvezhetik, akik a Batthyány birtokok valamelyikéről származnak. Ez utóbbi alól csak ritkán volt kivétel. Az alapítvány letételéről nem tudunk, tehát fiktiv tőke (4000 f) után fizette a nádor a 4 növendék eltartására szükséges 240 forintot. Legutoljára az 1780-as években szerepel ilyen alapítványos.

Batthyány Lajos gróf született 1696-ban, meghalt 1765 október

26-án. Magyarország utolsó nemzeti nádora. Kancellársága alatt történt Mária Terézia koronázása s a nevezetes 1741 szept. 11-i pozsonyi országgyűlés, amelyen először Batthyány, azután a királynő ecsetelte érzékeny szavakkal a haza szomorú helyzetét. 1751-ben a pozsonyi országgyűlésen nádorrá választották. Az egész országban köztisztelet és szeretet tárgya volt. Az uralkodóház iránt törhetetlen tisztelet és ragaszkodás jellemezte. Olyan mélyen gyökerezett ez érzület szívében, hogy amikor a dinasztia iránti hűségét kétségbe vonták és kegyvesztettsége tudomására jutott, a bánat sírba vitte. Neje Kinsky Teréz grófnő volt. — Rév. Lex. II. k. 702. 1.

4. „Gróf Szvetics Jakab alapítvány“ (Fundatio Szveticsiana). Szvetics Jakab, aki tevékeny részt vett a konvertitaház szabályzatának kidolgozásában, anyagilag is segítette az árvákat, amennyiben az 1750-es évektől kezdve 2 árva eltartására szükséges összeget, évi 120 forintot fizetett 2.000 forint (fiktiv) tőkének megfelelő kamatszolgáltatásképpen. Volt szándékában 2.000 forintot letenni örökös alapítványként, de a terv nem jutott el a megvalósulásig. Legutoljára 1783/4-ben szerepelnek Szvetics alapítványosok.

Nemesságodí Szvetics Jakab gróf született Kőszegen (Vas m.) 1703 július 20-án nemes nemzetes Szvetics János volt városbíró és Meskó Éva szülőktől. Meghalt 1781 nyarán mint királyi személynők. Igen szép karriert futott meg életében. Mint fiskális kezdte pályáját, a kőszegi kér. táblánál 1723-ban, majd Vas vármegyénél

210