Vecsey Lajos: A kőszegi róm. kat. Kelcz-Adelffy Árvaház története 1741-1941 - A Szombathelyi Egyházmegye múltjából 1. (Szombathely, 1943)

V. fejezet: A növendékek névsora

vitéz Nagy Iván dr. (1908—16) sz. Celldömölkön (Vas m.) 1898. máj. 31-én, N. Antal és zarkóczi Zarkóczy Margit szülőktől. Mint fiz. növ. végezte a gimn. I—VIII. osztályát. 1916-ban szerzett érettségit, azután bevonult katonának a soproni 18-ik honvéd gyalogezredhez, melynek kötelékében harcolta végig a világháborút Romániában és a francia fronton. Több kitüntetést kapott és tartalékos hadnaggyá lépett elő. 1926-ban a kormányzó vitézzé avatta, majd tart. főhadnaggyá nevezte ki. Egyetemi tanulmányai alatt egyik vezére volt a főiskolai ifjúságnak és több éven át elnöke a Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetségének (MEFHOSZ). 1924-ben a budapesti egyetemen államtudományi doktorátust szerzett, azután állami ösztöndíjjal másfélévet töltött Párisban, félévet pedig Géniben nemzetközi jogi tanulmányok folytatása céljából. 1926—29 között a Budapesti Hirlap-nak politikai rovatvezetője volt, majd a kultuszminisztériumba nyert kinevezést, ahol fokozatos előlépéssel 1941-ben érte el a miniszteri osztálytanácsosi rangot. Közben több tanulmányút keretében beutazta majdnem egész Európát és 1938-ban hivatalos kiküldetésben tanulmányozta az amerikai magyarság kultúrális és szociális viszonyait. Tudományos munkássága alapján a pécsi egyetem jogi kara a nemzetközi kisebbségi jogból 1941-ben magántanárrá, habilitálta. Budapest Székesfőváros Törvényhatósági Bizottságában a XI. kerületnek 1940 óta kiküldöttje. Társadalmi és tudományos működése: Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának tagja, Budapest székesfőváros Hirdető vállalatának elnöke, a Tudományos Társulatok és Intézmények Országos Szövetségének főtitkára, a Magyar Tud. Akadémia Tankönyvügyi Bizottságának előadója, á Magyar—Finn, a Magyar—Japán és Magyar—Észt Társaságok alelnöke, a Magyar—Bolgár Társaság, a Külügyi Társaság elnöki tanácsának tagja, a Magyar Statisztikai Társaság és a Magyar Pedagógiai Társaság választott rendes tagja, a Magyar Nemzetpolitikaí Társaság és Collegium Hungaricum Szövetség volt elnöke, a MEFHOSZ tb. elnöke, a Pécsi Magyar Diákegylet, a Bölcsészhallgatók Segítő Egyesülete, a magyaróvári Ifjúsági Kör és a Keszthelyi Georgikon Kör tb. tagja, a római Nemzetközi Iskolajogí Intézet magyarországi tanácsosa. Kitüntetései: Signum Laudis, Nagyezüst vit. érem, Károly csapatkereszt, Háborús emlékérem a kardokkal, Nemzetvédelmi kereszt. Erdélyi emlékérem, Délvidéki emlékérem, Német, Osztrák, Bolgár háborús emlékérem, az olasz Koronarend parancsnoki keresztje, a finn Oroszlánrend Középkeresztje, a német Sasrend II. o. keresztje, a lengyel Polonia Restituta rendjel tiszti keresztje, az észt Fehér Csillagrend tiszti keresztje. Irodalmi munkássága főkép nemzetközi jogi, magyar kisebbség-védelmi, iskolapolitikai és Magyarország külföldi kultúrális kapcsolatait érintő tárgykörben mozog. Számtalan cikket írt magyar folyóiratokba, napilapokba és egyéb kiadványokba (Magyar Kisebbség, Jogállam, Magyar Statisztikai Szemle, Magyar Szemle, Kincses Kalendárium, Külügyi Szemle, Nagymagyarország, Üj Élet, Budapesti Hírlap, Közs. Közlöny, Közigazgatási Évkönyv, Gyorsírástudomány, Néptanítók Lapja, Magyar Külpolitika, Túrán, Nemzeti Figyelő, Egyetemi Híradó, Felvidéki Magyar Hírlap, Tükör, Távolkelet, Láthatár, Magyar Szó (Buenos Aires) Magyar Lélek, Magyar Katona Újság stb.), de több cikk és értekezése jelent meg idegen — olasz, francia, német, észt, román, finn, lengyel, horvát, szerb nyelven is („Glasul Minoritalilor“, Lugos, 1927, román; „Almanach des Etudiants Hongrois", Paris, 1927; Dekada, Tygodnik Akademicki, Varsó, 1934, lengyel; Üliopolasleht, 1936, észt; Jugoslovensko-Madjarska, 1940, szerb; Horvatski Dnevnik, 1940, horvát; Bulgarische Wochenschau, 1941; Rassegna d’ Ungheria, 1941; Heimotyő, Helsinki, 1942, finn, stb.). — Önálló, ill. különlenyomatban megjelent munkái: A nemzetiségi statisztika jelentősége a kisebb-384