Vecsey Lajos: A kőszegi róm. kat. Kelcz-Adelffy Árvaház története 1741-1941 - A Szombathelyi Egyházmegye múltjából 1. (Szombathely, 1943)
V. fejezet: A növendékek névsora
azután a kegyesrendi szerzetbe lépett. Beöltözött Trencsénben 1805. szept. 29-én, fogadalmat tett Debrecenben 1809. aug. 27-én. Félsz. Vácott 1812. aug. 28-án. Mint filozófus Tatán (1807), Debrecenben (1808—9), Máramarosszigeten (1810), Vácott (1811—12) tartózkodott, mint teológust 1813-ban Nyitrán, 1814-ben Pozsonyszentgyörgyön találjuk. További működési helyei: Tanár Kőszegen (1815), Debrecenben (1816—19), Kolozsvárott (1820—24) s egyúttal szemináriumi subregens, Debrecenben (1825), Nagykanizsán (1826), Kalocsán (1827—29), Veszprémben (1830—31), Kecskeméten (1832—37), Vácott (1838—39), Veszprémben (1840—41), Nagykanizsán (1842—49) vicerektor és spirituális. Meghalt 1849. aug. 21-én Nagykanizsán. Balogh Béla (1865—70). Mint árv. növ. a gimn. IV. osztályába járt. Meghalt Alsólendván 1881-ben, mint bécsújhelyi katonai akadémikus. Balogh Dénes (1892—5) sz. Kupon (Veszprém m.) 1881. dec. 28-án, B. János tanító fia. Mint árv. növ. végezte a gimn. I—III. osztályát. Balogh Ferenc (1939—42) sz. Nagycenken (Sopron m.) 1928. dec. 8-án, B. Béla szikvízgyáros és Illiás Erzsébet szülőktől. Mint fiz. növ. a gimn. I—III. osztályát végezte. Balogh György (1796—803) sz. Gércén (Vas m.) 1789 körül lut. családból. Mint konvertita az „Adelffy" alapítványt élvezte, elemibe s a gramm. I—II. osztályába járt, azután haza ment gazdálkodni. beöcli Balogh Gyula (1849—55) sz. Ihásziban (Veszprém m.) 1837. máj. 20-án. Mint árv. növ. a gimn. II—VI. osztályába járt; a gimn. négy felső osztályát Szombathelyen végezte a premontreieknél. 1859-ben iratkozott be a pesti egyetem jogi fakultására. 1861-ben Vasvármegye szolgálatába lépett. Vármegyei esküdt volt a körmendi járásban (1861. dec.—1862. dec.), vármegyei 3. majd 2. aljegyző (1863. jan. 1.—1867. máj. 1.). Ezután mint szerkesztő működött. 1884. márc. 1-én lett Vas vármegye allevéltárnoka, 1889. decemberben pedig fclevéltárnokká nevezték ki. Mint allevéltárnok három éven át rendezte Vas vármegye és Szombathely város levéltárát, s javaslatot készített Győr város levéltárának rendezésére is. Már kisdiák korában kezdett verset írni. Pesten mint korrektor Vas Gereben Képes Ujság-jának volt belső munkatársa. Hírlapi dolgozatai (költemények, tárcák, történelmi, irodalmi s egyéb közlemények) a következő lapokban és folyóiratokban jelentek meg: Magyar Néplap, Kétgarasos Újság, Nővilág, Szépirodalmi Közlöny, Napkelet, Pesti Napló, Hölgyfutár, Fővárosi Lapok Archaeológiai Értesítő, Zalai Közlöny, Vasárnapi Újság, Vasmegyei Lapok, Pesti Hírlap, Világkrónika, Dunántúl stb. — Önálló munkái: Dalok. Heine. Pest, 1861. — Költemények. Szombathely, 1870. — Űjabb költemények .Szombathely, 1879, — Vasmegye székházának története. Szombathely, 1886. — A Rákóczi-nóta. Szombathely, 1887. stb. — Szerkesztette a Vasmegyei Naptárt, a Vasmegyei Lapokat és a Sopronmegyei Közlönyt. — V. ö. Szinnyei: i. m. I. k. 458. 1. Balogh János (1792—801) sz. Magasíban (Vas m.) 1785 körül lut. családból. Mint konvertita az ,,Adelffy" alapítványt élvezte s elvégezte az elemit, az alsó és felső gimnáziumot, azután a szentbenedekrendi szerzetbe lépett (Sz. Lambert). Balogh István (1824—30) sz. Nemesbődön., 1815 körül. Mint árva a „Kelcz" alapítványt élvezte s elvégezte az alsó és felső gimnáziumot, azután mint gyalogos katona szolgált Radevojevits ezredében. Balogh Lajos (1941—42) sz. Nagycenken (Sopron m.) 1930. júl. 7-én, B. Béla 250
