Vecsey Lajos: A kőszegi róm. kat. Kelcz-Adelffy Árvaház története 1741-1941 - A Szombathelyi Egyházmegye múltjából 1. (Szombathely, 1943)

I. fejezet: Külső történet

intézet. A királynő megbízásából gróf Niczky Kristóf64 érkezett Kőszegre, hogy az árvaházat felülvizsgálja. Éppen ebéd ideje volt, mikor a házba belépett. Az ebédlőben helyet foglalt és rövid beszédet intézett a növendékekhez az árvaházak céljáról és arról az életmódról, melyet az intézmény a növendékektől megkövetel. Azután kikérdezte őket a hittanból, bibliából, történelemből, tanulmányozta a gyermekek jellemvilágát és tüzetesen átvizsgálta az egész házat. Az árvaház gondnokának levelet és bizonyos pontokat adott át, amelyekre a gondnoknak válaszolnia kellett.

A pontok a következők voltak:

1. Hány növendéket tart el az árvaház? Van-e katalógus, mely a növendékek származását, nemzetiségét és tanulmányainak állapotát feltünteti?

2. Milyen az erényekben és tudományokban való előhaladásuk?

3. Milyen tanulmányi házirendet követnek?

4. Van-e alkalmazott házitanítójuk?

5. Vannak-e rendszabályok, amelyek szerint az árvaházat kormányozzák és melyek azok?

6. A növendékek a tanulmányaikhoz és erényekben való előhaladásukhoz megkívánt segítséget és támogatást megkapják-e az alapítványtól?

7. Az árvaház igazgatója tegye meg megjegyzéseit arra nézve, amit az ifjúság előhaladására nézve fentiekben szükségesnek tart, valamint azokra is, amik e cél elérését gátolják.

Az árvaház gondnoka a feltett hét kérdésre ezekben válaszolt:

1. Hogy az árvaházban hány növendék van s hova mennyit fizetnek ki, feltünteti a katalógus.

2. Ugyanaz felvilágosítást ad a növendékek előhaladásáról is.

3. és 4. A házirendet feltüntetik az előírt és a nappali szobákban kifüggesztett szabályok, amelyeket a helytartótanácsnak és a püspöki hivatalnak is egy-egy példányban megküldöttek. Két házitanító van a házban: egy latin és egy német.

5. Milyen rendelkezések történtek a jezsuitarend eltörlése előtt,

64 Niczky Kristóf gróf a régi nemes Niczky család virágzásának megalapítója született 1725-ben, meghalt 1787 dec. 26-án. Életpályája változatos és merészen magasba ívelő. 1765-ben nyerte a grófi rangot. Volt győri főigazgató, udvari kamarai tanácsos, majd királyi táblai bíró. 1782-ben a királyi kamara elnöke, a következő évben tárnokmester és a helytartótanács főelnöke. 1787-ben pedig királyi personális és országbíró lett. Életének főmozzanata a temesi bánságnak az anyaországhoz való visszacsatolása 1778-ban, midőn mint királyi biztos szerepelt. Mária Terézia az ö javaslata alapján hasította ki a visszacsatolt részből Temes, Torontói és Krassó vármegyéket. 1782-ben megszűnt királyi biztossága, de ugyanakkor a közoktatásügy főfelügyelője lett. Főművei: Tractus de pactis et transactionibus (Bécs, 1744.). Staatskenntnis von Ungarn (1766.). Planum tabulare (1768.). Historia politica literaria (kézirat). Több beszéde is megjelent nyomtatásban. Az ő elnöklete alatt gyűjtötték össze először a királyi kúria döntvényeit. Rév. Lex. XIV. k. 464. 1. — V. ö .u. o. Szentkláray Jenő: Gróf Niczky Kristóf életrajza. Pozsony, 1885.

41