Vecsey Lajos: A kőszegi róm. kat. Kelcz-Adelffy Árvaház története 1741-1941 - A Szombathelyi Egyházmegye múltjából 1. (Szombathely, 1943)
V. fejezet: A növendékek névsora
Káldy Antal (1834—42) sz. Szombathelyen 1826 körül. Mint árva „Adelffy" alapítványos elemibe s a gramm. I—II. osztályába járt, azután kereskedőinas lett. Káldy Ferenc dr. (1911—19) sz. Szombathelyen 1900. okt. 6-án, Travnik Gyula és Günther Gizella szülőktől. Mint „Kelcz—Adelffy" alapítványos végezte a gimn. I—VIII. osztályát. Orvosi diplomát Budapesten szerzett 1932-ben, iskolaorvosi és egészségtantanári képesítést 1933-ban, fogszakorvosít 1934-ben, belgyógyászszakorvosi képesítést 1936-ban. Volt OTI kp.-i felülvizsgálóorvos (1933—5), békéscsabai ellenőrzőorvos (1935—6), a budapesti I„ II. és XII. kér. és a kapásutcai rendelő ellenőrző orvosa 1936-tól. OTI s. titkár, főorvos. Budapest lipótmezei egyházközségi és Credo elnök. Tulajdonosa a nemzetvédelmi keresztnek. Kalecz Vilmos (1906—7) sz. Bántornyán (Zala m.) 1894. jan. 8-án, K. István vendéglős és Hochhoffer Mária szülőktől. Mint fiz. növ. a gimn. III. osztályába járt. K'allázs F'erenc (1907—9) sz. Perestón (Vas m.) 1895. jún, 15-én. Atyja K. Lipót tanító. Mint fiz, növ, a gimn. I—II. osztályába járt. Vendül is beszél. Kálmán Dezső (1915—8) sz. Sárvárott (Vas m.) 1904, jún. 26-án, K. Gáspár lakatos és Váthy Rozália szülőktől. Mint fiz, növ. a gimn. I—III. osztályába járt. Kálmán Károly dr. (1910—8) sz, Zalaháshágyon 1897. jan. 3-án, K. József és Marovics Anna szülőktől. Mint fiz. növ. végezte a gimn. II—VIII. osztályát, 1917-ben bevonult katonának. Jogtudori oklevelet Budapesten szerzett, a bíróügyvédi vizsgát 1927-ben tette le. Hevesi kir. járásbíró volt 1932-ig, ócsai 1932-től 1939-ig, azóta u. o. járásbírósági elnök. Tulajdonosa a bronz vitézségi éremnek, a Károly csapatkeresztnek és a nemzetvédelmi keresztnek. Kalmár János (1841—5) sz. Pápán (Veszprém m.) 1831 körül. Mint fiz. növ. elemibe s a gramm. I. osztályába járt. Meghalt 1845-ben. Kalmár József (1841—3) sz. Pápán 1836 körül. Mint konvertíta „Kelcz" alapítványos elemibe járt. Meghalt 1843-ban. Kalmár Sándor (1831—4) sz. Mihályfán (Vas m.) 1822 körül. Mint árva „Kelcz" alapítványos elemibe járt Kalocsai (Kousz) Alajos (1875—84) sz. Muraszombaton (Vas m.) 1864. szept. 13-án Kousz István és Tudora Anna szülőktől. Mint fiz. növ. elemibe s a gimn I—VIII. osztályába járt. Papi pályára lépett a szombathelyi egyházmegyében. Félsz. 1888. júl. 15-én. Káplán volt Csendlakon (1888—9), Belatincon (1889— —92), adm. Felsölendván (1892—8), káplán Cserföldön (1893—900), Bántornyán (1900—6), Incéden (1906—7), pléh. u. o. 1907-től 1924-ben bekövetkezett haláláig. Horvátul, vendül és németül is beszélt, — Géfín: i. m. III. k. 176. 1. Kálocsill Teréz (1763) sz. Kőszegen, mint árva került az intézetbe. Kaltenecker Ferenc (1855—61) sz. Rohoncon (Vas m.). Mint fiz. növ. elemibe s a gimn I—II. osztályába járt. Kaltenecker Ignác (1791—9) sz. Lászlón (Sopron m.) 1782 körül. Mint árva „Adelffy" alapítványos végezte az elemit, az alsó és felső gimn.-ot. Uradalmi tisztviselő volt Batthyány hercegnél. Németül is beszélt. Kámán György (1821—31) sz. Tótmarátzon (Vas m.) 1812 körül lut. családból. Mint árva „Kelcz" alapítványos végezte az elemit, az alsó és felső gimn.-ot, azután saját birtokán gazdálkodott. Vendül is beszélt.
