Vecsey Lajos: A kőszegi róm. kat. Kelcz-Adelffy Árvaház története 1741-1941 - A Szombathelyi Egyházmegye múltjából 1. (Szombathely, 1943)
V. fejezet: A növendékek névsora
Mint konvertita „Kelcz" alapítványos elemibe járt, azután csizmadia mesterséget tanult. Vendül is beszélt. Horváth Mihály (1821—2) sz. Lövön (Sopron m.) 1808 körül. Mint fiz. növ. a gramm. III. osztályába járt. Tanító lett. Horváth Mihály (1855—62) sz. Völcsejben (Sopron m.). Mint „Czuppon" alapitványos elemibe s a gimn. I. osztályába járt s végezte a tanítóképző négy évét, Merenyén volt tanító. Horváth Mihály (1875—6) a „Kőszeg—Adelffy" alapítványt élvezte rövid ideig mint tanonc. Horváth Miklós (1936—7) sz. Celldömölkön (Vas m.) 1921. dec. 14-én. Atyja H. János rendőr. Mint fiz. növ. a gimn. V. osztályába járt. Horváth Miklós (1941—) sz. Ikervárott (Vas m.) 1929. dec. 4-én, vitéz H. Ferenc és Németh Mária szülőktől. Mint fiz. növ. a gimn. II. osztályába jár. Horváth Pál (1814—23) sz. Lendvakislakon (Vas m.) 1804 körül lut. szülőktől. Mint konvertita „Kelcz" alapítványos végezte az elemit, az alsó és felső gimn.-ot. Kántortanító lett. Vendül is beszélt. Horváth Pál (1885—7) sz. Muraszombaton (Vas m.) 1876. febr. 8-án. Mint fiz. növ. a gimn. I—II. osztályába járt. Horváth Pál (1890—99) sz. Rábahidvégen (Vas m.) 1880. nov. 10-én, H. Bálint és Pintinger Mária szülőktől. Mint „Kelcz—Adelffy" alapítványos elemibe s a gimn. I—IV. osztályába járt. Fűszerkereskedő volt Szombathelyen. Horváth Pál Péter (1901—4) sz. Nagykanizsán 1893. jón. 29-én. Atyja H. István csizmadia. Mint „házy" alapítványos elemibe s a gimn. I. osztályába járt. Horváth Pál (1928—32) sz. Karakón (Vas m.) 1918. jún. 27-én. Atyja H. Sándor földműves. Mint fiz. növ. a gimn. I—IV. osztályába járt. Meghalt 1932. jól.-ban. Horváth Róbert (1942—) sz. Csepregen (Sopron m.) 1931. jún. 2-án, H. Vilmos és Haller Margit szülőktől. Mint fiz. növ. a gimn. I. osztályába jár. Horváth Sámuel (?—1777) a „Batthyány József" alapítványt élvezte. Instruktor volt. Kőszegről Győrbe ment filozófusnak. Horváth Sándor Pius Sehol. Piar. (1828—36) sz. 1819-ben Szombathelyen. Mint árva az „Adelffy" alapítványt élvezte s végezte az elemit, az alsó és felső gimnáziumot. 1836. szept. 14-én belépett Trencsénben a piarista rendbe s u. o. töltötte újoncéveit. Az 1838—9-ik évben Debrecenben találjuk. Filozófiára Vácra ment, áhol 1840. júl. 26-án tette le a szerzetesi fogadalmat. Nyitrán és Szentgyörgyön fejezte be teológiai tanulmányait s 1844. aug. 2-án pappá szentelték. Tanári működésének állomáshelyei: Veszprém (1844—50), Kolozsvár (1850—62), u. o. igazgató és házfőnök, 1862—3-ban Mernyén kormányzati ügyekben segédkezik. Ismét tanár: Budapesten (1863—8), házfőnök Tatán (1868—72), majd egyúttal igazgató, tanár Vácott (1872—4), Temesvárott házfőnök, majd igazgató (1874—85), u. o. a történeti és régészeti társaságnak tudós és munkás tagja. 1885-től a rend kormányában kormánysegéd: a rend tanügyi biztosa s a rendi fiatalok tanulmányi ügyvezetője, pénztárnok és számvevő. 1894. aug. 2-án mondotta aranymiséjét. Meghalt 1901. máj. 23-án, korának 83-ík, szerzetes életének 65-ik évében. Horváth Pius sokoldalú, gazdag tehetségű, búzgó lelkületű, fáradhatatlan tetterejű szerzetes volt, s egyúttal kiváló szónok, aki mint író is értékes munkát fejtett ki. Művei: A veszprémi nemzeti őrség zászlószentelési ünnepén tartott egyházi szózat, melyet ápr. 9-én 1848. évben a szabad ég alatt elmondott. Horváth Pius, kegyes szerzetbeli tanár Veszprémben 1848, — Teológus korában költeményeket írt és fordított. 523
