Vecsey Lajos: A kőszegi róm. kat. Kelcz-Adelffy Árvaház története 1741-1941 - A Szombathelyi Egyházmegye múltjából 1. (Szombathely, 1943)
IV. fejezet: Alapítványok
(1845—6), Kőszegszerdahelyen (1846—52), pléb. u. o. 1852-től 1887 okt. 24-én bekövetkezett haláláig. Az 1888-i I. sz. püspöki körlevélből kitűnik, hogy szentmisékre, kőkereszt beszerzésére, iskolai épületek tatarozására, templomokra, kápolnákra stb. szintén jelentékeny összegeket hagyott, ami ékesen szóló bizonyítéka áldozatos, minden szent célra adakozni kész lelkületének. — V. ö. Géfin: i. m. III. k. 114. 1. 37. „Kopsz alapítvány.“ Az 1891-ben elhúnyt Kopsz János nagyprépost 4.000 forintot hagyott az árvaházra ugyancsak azzal a céllal, hogy kamataiból növendékek végezhessék tanulmányaikat. Fennállott egész az 1914—18-as világháborúig. Kopsz János dr. sz. Gyimótfalván (Vas m.) 1816 máj. 6-án K. Benedek és Mária szülőktől. A pesti egyetemen végezte teol. tanulmányait, ott is avatták teol. doktorrá, majd bekebelezett doktorrá. Félsz. 1840 aug. 4-én. Káplán volt Pörgölényben (1840—41), szemináriumi tanulmányi felügyelő és káptalani karkáplán (1841—48), püspöki titkár (1848—58), püspöki irodaigazgató (1858—61), székesegyházi kanonok 1861-ben lett, 1862-ben c. prépost. 1863-ban pápócí perjel, 1871-ben őrkanonok, 1874-ben nagyprépost, 1877-ben szerbiai c. püspök, 1875-ben püspöki helynök. A házassági törvényszék h. elnöke és a zsinati vizsgálóbizottság elnöke volt. 1891 júl. 9-én húnyt el. Németül és franciául is beszélt. —- Géfin: i. m. III. k. 205. 1. 38. „Góry alapítvány.“ Góry Antal szombathelyi kanonok 5.000 forintot hagyott az árvaházra növendékek taníttatása céljából. A többi alapítvánnyal egyidőben semmisült meg. Góry Antal sz. Szombathelyen 1809 nov. 25-én G. István és Gros Anna szülőktől. Félsz. 1832 dec. 6-án. Nevelősködött egy évig, majd káplán volt Pecölben (1833—34), Szepetneken (1835—37), Alsólendván (1837—42), Vízlendván (1842—46), Kámban (1846), pléb. u. o. (1846—87). 1870-ben a vasvári kér. esperese, 1877-ben szentszéki ülnök, 1883-ban tb. kanonok lett. Kanonokká 1887-ben nevezte ki a király, majd u. a. évben c. apáttá. 1888-ban pápóci perjel, 1891-ben őrkanonok, 1893-ban éneklőkanonok lett. Meghalt 1893 máj. 29-én. Németül és horvátul is beszélt. — Géfin: i. m. III. k. 116—17. 1. 39. „Molnár alapítvány.“ Molnár János kőszegszerdahelyi plébános 1893 jan. 1-én kelt alapítólevél értelmében hagyott az árvaházra 4.000 forintot azzal a feltétellel, hogy vérrokonai, ill. azoknak leszármazottjai élvezzék s tanuljanak belőle. A jogosultság mindig a legközelebbi rokont illeti, először a fi-, azután a nőágon. Ha mindkét ág kihalna, a szombathelyi káptalan az alapítványi helyre egy kőszegi szegény árvafiút jelöljön ki a kőszegi plébános véleményezése alapján. A múlt világháborúig az alapítványt néhány fiú élvezte. Molnár János sz. Beodrán (Torontál m.) 1845 máj. 9-én. Félsz. 1874 aug. 12-én. Káplán volt Szentgyörgyvölgyén (1874—6), Rohoncon (1876—8), pléb. Óladon (1878—87), Kőszegszerdahelyen 1888-tól 1895 szept. 1-ig. Ekkor betegeskedése miatt nyugalomba vonult. Kő240
