Vecsey Lajos: A kőszegi róm. kat. Kelcz-Adelffy Árvaház története 1741-1941 - A Szombathelyi Egyházmegye múltjából 1. (Szombathely, 1943)

II. fejezet: Belső történet

len, hogy az 1790-es évek elején történt nemzeti felbuzdulásnak is része van a magyarosodás folyamatában. Érthető tehát a háziszabályok idevonatkozó rendelkezése, mely Várady József fogalmazásában így hangzik: ,,Mivel a szükséges nyelveknek meg tanulása a naponkint való gyakorlástúl függ, erre való nézve ez után egy el kerülhetetlen kötelesség lészen: az első Musaeumban (tanulószoba) ugyan a Deák oskola bélieknek magok közt mindenkor deákul beszélleni, kéréseiket, vagy panaszaikat deákul le tenni, és egy mást ezen nyelvnek meg tanulására ösztönözni; a második Musaeumban pedig, a normalistáknak közönségessen, hol magyarul, hol németül egy máshoz szóllani, hogy így mind a három szükséges nyelvnek gyökeres meg tanulására, már ifiuságokban némü előmeneteleket tehessenek, és azok által a hasznos tudományok könnyebb meg szerzésére juthassanak. Várady prefektust bizonyára a tapasztalat kényszerítette erre az eljárásra, bár jól tudjuk, hogy ez a rendelkezés már a legrégibb szabályokban is benne foglaltatott, tehát nem volt egészen új. Inkább azt kell mondanunk, hogy a jezsuiták által bevezetett, majd feledésbe ment szokást újította fel Várady szabályzata.

Magának a nyelvnek elsajátítása természetesen még nem jelentett volna a nemzet számára nagy nyereséget, ha a nem-magyar anyanyelvű növendékeket lelkileg is át nem formálta volna az intézet szelleme. Ebben a tekintetben azonban mind a múltra, mind a jelenre hivatkozhatunk. Egészen a trianoni országcsonkításig nincs tudomásunk arról, hogy a magyar állam iránt tartozó hűség szempontjából bármikor is figyelembe jöhető kifogás merült volna fel a volt kelczista növendékekkel szemben. Ugyanezt csak a legritkább, alig egy-két esetben lehetett tapasztalni a 20 éves trianoni korszakban. De ezen a nemzetiségi öntudatnak eddig soha nem ismert és nem tapasztalt mértékben való tendenciózus felkeltése és az ellenséges propaganda magyarellenes tevékenysége miatt nem csodálkozhatunk. A volt növendékek tehát kiállották a tűzpróbát és nem hoztak szégyent az alma mater-re. Mindez azonban csak úgy volt lehetséges, hogy az intézet vezetői okos pedagógiát folytattak s minden korszakban megtalálták a helyes alkalmazkodás módszerét, anélkül, hogy ezzel világnézeti magatartásukon csorba esett volna. Tulajdonképpen akkor tették a legnagyobb szolgálatot a hazának, amikor a katolikus hit és erkölcs bástyájává emelték a Kelcz—Adelffy árvaházat, mert az eleven hitéletből és egészséges erkölcsiségből fakadó világnézet fokozza és nagyobb erőkifejtésre képesíti a nemzet szolgálatába állított tehetségeket és energiákat.

11. A növendékek száma.

Az intézet növendékeinek száma évről-évre változott ugyan, de nagyobb számbeli eltolódásokat csak egyes korszakokat összehason- 45

45 Várady: í. h. I. Tábla 4. §.

170