Vecsey Lajos: A kőszegi róm. kat. Kelcz-Adelffy Árvaház története 1741-1941 - A Szombathelyi Egyházmegye múltjából 1. (Szombathely, 1943)

I. fejezet: Külső történet

A mai naptól fogva nem kell idegenbe járnunk, hogy misézhes­sünk; itthon, drága kis kápolnánkban mondjuk el szentmisénket, itt végezzük reggeli és esti imádságunkat. A növendékek itthon járul­hatnak a szentáldozáshoz, hacsak testületileg nem áldoznak. Alkal­muk van naponkint szentséglátogatást végezni. Adja a jóságos Szív, hogy valóban lelke, szíve legyen kedves kápolnánk az egész intézet­nek.220 Kőszegen s általában mindenütt, ahol a Kelcz—Adelffy intézet­nek barátai vannak, érthetőleg nagy volt az öröm. Az intézet szép­sége mindenkit elbűvölt s csodálatra ragadott. Ettől az időtől fogva többé nem beszélünk árvaházról, hanem fiúnevelőintézetről. Az intézet homlokzatára felkerült az új felírás: ,,A Kőszegi Kelcz—Adelffy R. Kát. Fiúnevelőintézet.“ Az „árvaház“ fogalmat elkoptatta az idő. A gyakorlatban már egy évtizeddel előbb megszűnt az intézetnek árvaház jellege, de hivatalosan 1930-tól datálódik az új elnevezés. Az új épület sikeres felépítése fölött érzett örömből azonban nem hiányzott az üröm sem. Már az építésnél a kiadások jóval felül­múlták az intézet rendelkezésére álló anyagi erőket.. Csak az épület került kb. 300.000 pengőbe. A gazdasági épület, az udvar parkosítása és sok belső berendezési tárgy, nevezetesen a kútfúrás és szivattyú­szerkezet stb. tetemes összegeket emésztett fel. Ezértl az intézet kölcsön felvételére kényszerült. Ennek a kölcsönhitelműveletnek azon­ban egyelőre akadálya volt az 1920. XXXVI. te. 76. §-a, mely óvja az OFB által juttatott ingatlanokat. Ezek az OFB külön engedélye nélkül nem terhelhetők meg, sem el nem idegeníthetők. Először tehát ezt az akadályt kellett elhárítani, ami meg is történt 1930-ban. Az OFB az intézet ingatlanaira fennálló törvényes korlátozást megszün­tette, a telek földreform-jellege megszűnt s ezek után vett fel az intézet igazgatója bekebelezés mellett váltóhitelre a szombathelyi bankoknál 100.000 pengős kölcsönt egyelőre 9 V4 százalékos kamatra. Ezt a súlyos anyagi helyzetet még válságosabbá tette az a köz­ben mindjobban érvényesülő deflációs pénzügyi politika, mely a fize­tések csökkentésével, az árak leszorításával próbálta az ország pénz­ügyi háztartását lábraállítani. A defláció következtében megkeves­­bedett a pénz, kisebbedtek a jövedelmek s ezáltal csökkent az em­berek pénzbeli teherbíró képessége is. Ez az idő volt az, amikor annyira pénzhíjával voltak az emberek, hogy az egyik faluban azt mondották: a falu polgárságának összességénél együttvéve sem le­hetne 100 pengőt összeszedni. A Kelcz—-Adelffy intézet is erősen megérezte ezt a dekonjunkturális pénzvilágot. Növendékeinek száma hirtelen leapadt már az 1932 3-ik évben 63-ra a megelőző évi 84-es létszámról és a következő évtizedben állandóan ezen az alacsony szinten mozgott. A növendékek ellátásáért fizetendő tápdíjat is rész­ben anyagiakban szolgáltatták a fiúk hozzátartozói, mert mindenkinek 220 Németh Károly feljegyzéseiből a Hist. Dom.-ban 1930. 430

Next

/
Oldalképek
Tartalom