Vecsey Lajos: A kőszegi róm. kat. Kelcz-Adelffy Árvaház története 1741-1941 - A Szombathelyi Egyházmegye múltjából 1. (Szombathely, 1943)
Bevezetős
tot tudott összegyűjteni a legkeresztényibb és legideálisabb cél szolgálatára? A kettő együttvéve olyan hatalmas összeg, hogy a gyönyörű és méreteiben is impozáns szombathelyi székesegyházat majdnem teljesen fel lehetett volna építeni belőle. M,i adott indítást ezekre az igen tiszteletre méltó teljesítményekre? Lelkesítette valamennyit a kor megértő szelleme, de fő helyet foglal el a vallási motívumok mellett a királynő fenkölt személye, aki tényleg törődött a szegény nép sorsával és a nép körében különösen ezekkel a senki fiaival s az ő kedvéért szívesen áldoztak nagyjaink erre a nemes célra. Ha most az intézmények belső berendezkedését és célkitűzéseit nézzük, úgy találjuk, hogy a protestánsoknál inkább érvényesül a külföldi szellem hatása és az árvák felkarolását a saját vallásuk javára igyekeznek kihasználni; a katolikusoknál a filantrópikus célok mellett viszont ott van az ellensúlyozás szándéka, a katolikus vallású egyének gyarapításának terve is. Ezt a célt elárulja az intézmények konvertitaház elnevezése és még inkább az intézmények vezetésével megbízottak egyénisége, akik többnyire jezsuiták voltak. A jezsuiták mint az Egyház harcos katonái eminens céljuknak tekintették az ilyen intézmények felkarolását, melyekben a szellemi, erkölcsi és anyagi javakat egyformán nélkülöző elhagyatott, árva és a züllés veszélyében forgó gyermekeket nevelték a katolikus vallásban. Ez a törekvés néha abban nyilvánul meg, hogy ott alapítanak árvaházat, ahol a közelben protestáns intézmény van, hogy a katolikus gyermekek ide özönlését, főkép a protestáns vallásban nevelését mindenképpen megakadályozzák.2 Ilyen intézmény volt a kőszegi árvaház is, melyet először ugyan a város intézményesít, de már akkor is érzik rajta a jezsuita hatás. Mivel Kőszeg közelében Nemes-Csóban volt már protestáns árvaház, talán az első ilynemű intézet Magyarországon, ennek ellensúlyozására létesült a kőszegi, amit a városbíró, Szvetics József nyíltan ki is jelent az alapító gyűlésen. Mikor pedig 1749-ben Kelcz Imre jezsuita misszionárius veszi kezébe az árvaház ügyét és mint az intézet spiritus rectora irányítja a rend megszűnéséig, — sőt néhány éven keresztül még azon túl is, — határozott célkitűzéseiben is kidomborodik a rendeltetése: minél több gyermeknek a katolikus Egyház számára megszerzése és nevelése, akár protestáns szülőktől származnak, akár katolikusoktól. Ez a cél elsőrangú szerepet játszik az intézet történetében mindaddig, amíg a XIX. század megváltozott korszelleme és az állami törvények útját nem állják. Az új szempontoknak megfelelő átállítás a század derekán következik be, amikor a konvertiták úgyszólván egészen elfogynak és a főcél most már a szegény, de érdemes jó katolikus fiúk felkarolása, kitaníttatása, megélhetéshez juttatása. Ekkor már nagy számban vannak a családi alapítványok, melyek az alapítványtevő rokonait vannak hivatva intézeti nevelésben része-2 Gönczi Magdolna: i. m. 19. 1. 9
