Géfin Gyula: A szombathelyi székesegyház (Szombathely, 1946)

A székesegyház a bombázás előtt

Boldizsár mellett tanult. Leghíresebb szobrai: 1766. Esterházy Miklós herceg szobra; 1777. II. József mellszobra; a bécsi Szent Míhálytemplom főoltárán Szent Sebestyén és Szent Rókus szobra; 1731, Pápán a plébániatemplomban Szent István és Szent László szobra. Sokat dolgozott hazánkban főpapok és főurak szolgálatában. A székesegyház külső és belső szobrászati díszítése legnagyobbrészt az ő kezeit dicséri. Hefele igen nagyra becsülte Prokop művészi alkotásait.

Rumpelmayer Márton pozsonyi szobrász és kőfaragó készítette a főoltárt és a mellékoltárokat, a szentély és a Szent Márton-oltár korlátjait, a nagy szószéket, a sekrestye és a Stent Mihály-kápolna márványportáléit.

Wielandt József (1760—1806) pozsonyi születésű szombathelyi szobrász készítette az architektúra fadíszítéseit és faragta az oszlopfőket, lábazatokat és gyöngysorokat.

Rápolthy Lajos 1880-ban Székelyudvarhelyen született. Stróbl Alajos mesteriskolájában tanult. 1915—1916. tanár volt a konstantinápolyi akadémián, majd Ankarában dolgozott. 1916-ban Mikes János gróf megbízásából kőrisfából Krisztus-szobrot készített a székesegyházi szent sír számára.

Romanelli Raffaello (1856—1928) a nagynevű firenzei szobrászcsalád tagja készítette I. Leo pápa és Palestrina fülkeszobrait a firenzei dóm homlokzatára és Donatello síremlékszobrát a firenzei S. Lorenzo számára. A Szent Mihály-kápolna sixtusi Madonnaszobrát ő faragta márványba.

EGYÉB MŰVÉSZEK ÉS IPAROSOK

Adami András és Wathner Mátyás pápai mesterek készítették a szentély és a kereszthajó márványozását az 1798—1802. években. Kaiser György bécsi mester folytatta a munkát 1806-tól kezdődően.

Schmidt János és Tilt János György pozsonyi iparosok végezték a fafaragások és oszlopfők aranyozását az 1793—1799. években Munkájukat folytatta és befejezte Holtzmann János bécsi aranyozó 1806-ban s a következő években.

Bitterle György württembergí születésű szombathelyi asztalos70