Géfin Gyula: A szombathelyi székesegyház (Szombathely, 1946)

A székesegyház a bombázás előtt

pozsonyi pléb. templom, esztergomi Szent István-kápolna, soproni dómtemplom, kalocsai székesegyház, stb.). Önálló alkotásai: az eszter­gomi bazilika előcsarnoka és belső kiképzése, az esztergomi prímási palota, a vágújhelyi prépostsági templom, stb. Sokat utazott Ipolyi Arnolddal és összeírta a honi műemlékeket az Akadémia kiadványai számára. Székesegyházunkban ő készítette a hosszanti hajó kisszó­­székét. FESTŐMŰVÉSZEK Maulbertsch Antal a bodeni-tó melletti Langenargenben szüle­tett 1724. jún. 7-én, Bécsben hunyt el 1796. aug. 9-én. Korának egyik legnagyobb festőművésze és freskó-dekorátora volt. Legkiválóbb fal­festményei —• amint ezt már apósa, Schmuzer J. is megállapította Szilyhez írt levelében — hazánkban vannak: Sümegen, Székesfehér­várott, Győrött, Egerben és Szombathelyen. Városunkban ő festette a püspöki palota nagytermének mennyezetképét és az oldalfalak 4 grisaillej át, a székesegyház főoltárának és 3 mellékoltárának képét. A püspöki palota őrzi a szentély és a kereszthajó mennyezetképei nek és a Szent Márton-oltárképnek színvázlatát, valamint az Anyai szeretet című, ismeretlen mester nyomán készült festményt..60 ,,A XVIII. században nincs még egy oíyan festő, akinek mun­kásságában az északi népek transzcendens érzésvilága oly salak' talanul nyilvánulna meg, mint az ő tökéletesen átszellemített művé­szetében ... Mesterségbeli tudása szinte nem ismer határt; a szim­metriát ösztönösen kerülő kompozíciók, az alakok és az építészeti részletek merész rövidülései, a széles ecsetvezetés, óriási felületű freskóin az akvarellszerűen gyengéd színeknek előbb meleg, későb­ben ezüstös össztónus alá foglalása, oltárképein a Rembrandtra emlékeztető nagy fény és árnyékellentétek valódi virtuóznak mutat­ják. Tudása azonban mindig a szenvedélyes lélek víharzásainak ki­fejezését szolgálja, s ezt a roppant hevületet csak akkor váltja fel higgadtabb, némileg a klasszicizmushoz közeledő érzéstartalom és felfogásmód, mikor egyrészt a bécsi Képzőművészeti akadémia állást foglalt a korlátlan szubjektivizmus ellen, másrészt pedig a magyar megbízók, mint gr. Esterházy Károly és Szily János püspök, klasszi-68

Next

/
Oldalképek
Tartalom