Géfin Gyula: A szombathelyi székesegyház (Szombathely, 1946)

A székesegyház a bombázás előtt

netében olvassuk, hogy ,,a szentnek testét nem messze találták meg attól a helytől, ahol elmerült s azért ott imádkozóhely van; magát a tetemet a scarbantíai (soproni) kapu mellett levő bazilikában temet­ték el, ahova nagyobb tömeg jár könyörögni az ő közbenjárásáért." 1938-ban a székesegyház tőszomszédságában, a szemináriumi és püspöki kertben napfényre kerültek az őskeresztény bazilika marad­ványai: az alapfalak, a színpompás padlóburkoló márványmozaik részei, a belső falmezőt burkoló drága márványok, a környező hatal­mas római úttestek és a soproni kapu két őrtornyának alapfalai.44 Az oltár fölötti ívmezőben gomolygó felhőben lebegő angyalok emelik magasra a vértanúság pálmaágát és a meg­­dicsőiiltek sugárzó koszorúját. A szép freskó Winterhalder műve. Az oltárszekrény üvegablaka mögött különböző, érté­kes márványokból összeállított talapzaton áll egy koporsó­alakú fekete kő, amelyből aranyozott kereszt emelkedik fel. A kereszt közepén köralakú ereklyetartóban Krisztus Urunk keresztjének jelentékeny darabja van elhelyezve. A koporsó­alakú kövön két angyal ül, egyiknek kezében töviskorona és szivacs, a másikéban négy szeg és lándzsa van. A művészi szempontból is nagy értékű, római művű ereklyetartót VII. Pius pápa 1800-ban ajándékozta Herzan bíborosnak.1* Az oltárszekrény fölött látható a győri székesegyház híres Mária-képének másolata. Eredetijét a Cromwell-féle kegyetlen egyházüldözés idején Lynchei (Lyncaeus) Valter báró klonferti ír püspök1® hozta magával Győrbe, ahol a káptalan tagjaként fejezte be életét 1653-ban. Somogy püspök, aki győri plébános korában sokat imádkozott e kegy kép előtt és szép költe­ményt is írt hozzá, másoltatta le azt székesegyháza számára.47 3.— Az oltártól balra áll a keresztkút. Anyaga márvány: kagyló-alakú medencéje oszlopos talapzaton nyugszik. 48

Next

/
Oldalképek
Tartalom