Géfin Gyula: A szombathelyi székesegyház (Szombathely, 1946)

A székesegyház a bombázás előtt

Kiskorú fiának neve alatt a mester segédei folytatták, de mivel többrendbeli hibát követtek el, Somogy püspök Dorner Béla, szombathelyi orgonaépítőt bízta meg a felügyelettel, illetőleg a mű befejezésével, ami ekként évtizedekig elhúzódott.34 Az orgonaház aranyozott fafaragáséi pazar díszítéseivel (Dávid a hárfával, éneklő és zenélő angyalok) a templom hátsó falát fog lalja el és zárja le művészileg, a kóruskarzat közepén pedig a könnyedén és kecsesen kiugró pozitív-orgona építészeti szempontból is tolmácsolja a barokkorgona lágy és bensőséges harmónia-világát.

Az 1864—1867. évek folyamán Peppert Ferdinánd megújította az orgonát. Nagy munkájáért 3.300 irtot kapott.3“

3. — A székesegyház mennyezetét festmény-ciklus tölti ki. Szily János különös tisztelettel viseltetett a Szűzanya iránt. Székesegyházának, e fenséges Máriadőmnak főoltárán és egész belső festői díszítésében a Boklogságos Szűz életének főbb eseményeit akarta művészi tolmácsolásban hívei elé állítani, hogy szívükben tiszteletet, bizalmat keltsen a Szűzanya és imádást szent Fia, a világ Megváltója iránt. A festői díszítés tárgyát és egész tartalmi programmját, szövevényes ó- és újszövetségi utalásokkal, önmaga dolgozta ki nagy részletességgel s adta művészei kezébe. A székesegyház freskódísze így a barokk programm-művészet utolsó nagyszabású emléke magyar földön.

Az orgona fölötti kép Szűz Mária szeplőtelen fogantatását mutatja be allegorikus ábrázolásban. A festmény Spreng műve.

Az első bűn és szörnyű büntetése jelenik meg szemeink előtt. A büntető angyal lángpallossal a kezében, a paradicsombcd kiűzött, bűnük súlya alatt görnyedő ősszíilők, az alma, a földgolyóra hajló csontváz mint a halál szimbóluma,

34