Géfin Gyula: A szombathelyi székesegyház (Szombathely, 1946)
A székesegyház a bombázás előtt
Sokan vetették fel a múltban s vetik fel ma is a kérdést, nem aránytalanul kisméretűek-e a tornyok a székesegyház hatalmas testéhez képest? Nem üt-e el a toronysisakok alakja a székesegyház stílusától? Halljunk két hozzászólást a székesegyház fennállásának első évtizedeiből. Csehy József, a hősi halállal ifjan elhúnyt huszárkapitány a ltoronysisakot bírálja. 1807. május 7-én a következőket írja Körmendről Kazinczy Ferencnek: ,, . . Azóta a szombathelyi templom építőmesteréről is vettem tudósítást, különösen az ifjú hg. Battyáni installátiójakor N. Prépost Ölbey szájából. Első építőmestere Hevele tyrolisi születés. A plánum egy római temploméval egyez. A tornyok épületében az eredeti plánumtól eltávoztak, ugyancsak falusiak is,,TM Dóczy az aránytalanság vádjával szemben védelmébe veszi a tornyokat és ezzel Hefele tervét is: ,,A két toronynak azt tulajdonítják némelyek hiányul, hogy kicsinyek a nagy épülettesthez képest; azonban Palladionak nem egy remek munkáján látni alacsonyabb tornyokat a templom kúpjánál, ahonnét ez épen semmi hiba az építői mesterség rendjében.“ Hasonlókép ír Kollmann, aki művészettörténeti párhuzamként a velencei II Redentore-templomra hívja fel olvasóinak figyelmét.29 Szerény véleményünk szerint nem kis előnyére vált volna az impozáns székesegyháznak, ha a tornyok építésénél sem térnek el Hefele tervétől. A székesegyháznak a világháború előtt öt harangja volt. A 22 mázsa súlyú nagyharangot Szent István király tiszteletére Sziliéi* István kemenesszentpéteri plébános (1760- 1828) öntette Bécsben Korrentsch Jakab által. A 17 mázsa súlyú Márton-harangot Szily öntette 1795-ben Pfistermeister Ferenc kőszegi műhelyében; ugyanott öntetett két kisebb harangot Somogy püspök 1807-ben.30 A három utóbbit a világháborúban hadicélokra használták fel. A nagyharang anyagából a háború után a Szombathelyi Egyházmegyei Takarékpénztár és a Martineum költségén 3 kisebb haran29
