Géfin Gyula: A szombathelyi székesegyház (Szombathely, 1946)
A rombadőlt és újjáépülő székesegyház
tárgyává tenni, annál is inkább, mert a nehéz tónusú olajfestmények a kedvezőtlen világításban — félhomályban vagy fénytükrözésben — eddig alig érvényesültek. A mennyezetfreskók viszont lehetőleg eredeti alakjukban volnának visszaállítanánk, még ha elméletileg művészi érvek is szólnának ellene; a hosszanti hajó képe Sprengénél világosabb és az interieur összbenyomásához jobban simuló színskálában. Mindenesetre stílusosabban lesznek megújítandók a székesegyház elkészülte után beépített újabb részletek. A két kis gyóntatószék, — ha visszakerül korábbi helyére —, esetleg Hel'ele első stadionterveinek felhasználásával lesz kialakítható. A trónszék és baldachin stílusosabb megoldást kíván. A középső főbejárathoz az orgonakarzat alá épített szélfogó helyett kívánatosabb volna az orgonakarzat egész szélességében beépített, korhűen átérzett stílusos vasrács három kapuval és szélfogóul vastag kirakatüveggel, amely megoldás, szabadon hagyván a kapuk és a vasrács közötti előteret, a szentsegimadasra betérő hívek számára a templom lezárása idején is lehetőséget adna az, Oltáriszentség előtti ájíatosságra. Különös gondot fog okozni a műmárványozás munkája: ehhez a legjobb olasz stukkómunkások kellenek. Csak közelebbi műszaki vizsgálat fogja megmutatni, nem kell-e a ma még fennmaradt, de itt-ott láthatóan meglazult részeket is leverni s a székesegyház belsejét teljes egészében újra márványozni. Az ablakok újjáépítésében elkerülendő lesz a kilencvenes évek renoválási munkálatai során beépített színes ablaküvegek stílustalansága. 2. A helyreállítás munkája A helyreállítási munkálatok anyagi és művészi irányítására Kovács Sándor megyéspüspök csakhamar templom-190