A Szombathelyi Egyházmegye Zsinati Törvénykönyve (Statuta Dioecesana). Kihirdetve az 1927. évi október 4-8. napján tartott zsinaton (Szombathely, 1927)
III. A szentségek
71 szentségét kellően megismerjék és használják. Tárgyalja gyakran szentbeszédben a gyónás mivoltát, kegyelmeit, végzésének módját s minden alkalommal buzdítsa hallgatóit, hogy többször gyónjanak. Tegye könnyűvé a szentség felvételét és mindenkor atyai szeretettel álljon rendelkezésére a bűnbánónak. 171. §. Gyóntathat minden pap, akinek az egyházmegye területén akár rendes, akár delegált joghatósága van (872. 873. c.). Gyóntatási joghatóságot kaphatnak azok, akik az előírt jurisdictiós vizsgálatot sikeresen letették. A püspöknek joga van jurisdictiós vizsgálatnak alávetni bármely világi vagy szerzetes papot, aki gyóntatási joghatóságot kér az egyházmegye területén. Eltekinthet azonban ettől a vizsgálattól és anélkül is megadhatja a joghatóságot azoknak, akiknek kellő theologiai jártasságáról tudomása van. Joga van végül a püspöknek a gyóntatási joghatósággal bíró papot új vizsgálatnak alávetni, ha közben alkalmas voltáról kétely merül fel (877. c.). A plébánosnak rendes gyóntatási joghatósága van saját plébániájában és hivatalánál fogva igazságosságból köteles meggyóntatni híveit, valahányszor észszerű okból kérik (892. c. 1. §.). Más papokat a szeretet és a papi hivatás kötelez arra, hogy a plébánosnak a gyóntatásban segédkezzenek és a gyónóknak rendelkezésére álljanak, akik őket bizalommal felkeresik (892. c. 2. §.). 172. §. A plébánosok, plébánoshelyettesek és káplánok mindennap a szentmise előtt legalább félórával üljenek a gyóntatószékbe, hogy a gyónók megtalálják őket. Szombat és ünnep előtti nap délutánján pedig megállapított alkalmas időben várják a hívek gyónását. Városokban és forgalmasabb községekben a templomajtón hirdetés tájékoztatja a híveket a gyónási időről és alkalmakról. 173. §. Az u. n. gyóntatási konkurzusok nem kívánatosak. Mindazonáltal rendkívüli alkalmakkor, különösen nagyböjtben, gondoskodjék a plébános egy-két idegen gyóntatóról, esetleg szerzetesről (608. c.), hogy hí-
