Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Pataki László: A szombathelyi egyházmegyei könyvtár története
két levélnyi Sankt Gallen-i hangjelzésű töredéket, valamelyik szertartáskönyvből. Amiként az előszót a köszönet hangja zárta, úgy szálljon most is hála azok felé, akik nagylelkű adományaikkal sokat lendítettek könyvtárunk helyzetén. A püspökség, a papnevelő intézet rendes évi költségvetése, a szokásos beszerzések mellett ugyanis ezen a módon gyarapodott állandóan a könyvtárunk. A sok közül álljon itt azoknak a reve, akik értékes könyvtárukat az egyházmegyére hagyták, és akiknek emlékét őrzi a könyvtárunk kegyelettel: a nagy ajándékozó püspökök (Szily János, Herzan Ferenc, Mikes János, Kovács Sándor) sora mellett megemlékezésre méltóak: Eölbei János káptalani helynök, Czuppon György liceumi igazgató, Szaniszló Ferenc váradi püspök, Bertalanffy Gyula, Lipovits István, Gacs János, Gyöngyös Ferenc kanonokok. Bárcsak sohasem vesznék ki az adakozók nemes példája, és egyre gyarapodó könyvtárunk tudja őrizni kincseit, osztani értékeit az egyetemes magyar kultúra életfolyamatában, ennek szerves részeként és énnek javára! JEGYZETEK 1. Az egyházmegye alapítására és történetére vonatkozólag lásd: Géfin Gyula: A szombathelyi egyházmegye története. 1. kötet. Szombathely, 1929. — Az alapító levél idézett mű 403—408., a pápai erigálási bulla a 408—414. lapjain olvasható másolatban. — Az eredeti alapító oklevél a káptalani levéltárban van, 74/1. szám alatt, jelenleg kiállítva az Egyházmegyei Könyvtár tárlójában. — Magáról az alapításról i. m. 20. és 32. lapjain olvashatunk részletesen. 2. A város fejlődésének legkorszerűbb összefoglalását adja: Kádár Zoltán—Horváth Tibor Antal—Géfin Gyula: Szombathely. (Magyar műemlékek.) Budapest, 1961. — A püspökség alapításának várostörténeti jelentőségéről i. m. 32—44. lapjain olvashatunk legrészletesebben. 3. Az eredeti bulla a káptalani levéltárban van, 75/1. szám alatt. Jelenleg ugyancsak kiállítva az Egyházmegyei Könyvtár tárlójában. 4. Szily János 1735-ben született Felsőszoporon, tanulmányait Győrött, Sopronban és Rómában végzi. Győrött működik Zichy püspök oldalán különböző beosztásokban, 1775-ben győri segédpüspök, 1777-ben szombathelyi megyéspüspök. Szervez, alkot, mindennel törődik, II. Józseffel keményen szembeszáll, a halál 1799-ben ragadja el az egyházmegye éléről. — Életéről, működéséről, értékeléséről részletesen lásd: Géfin: i. m. 5. Instructio Venerabilis Cleri Dioecesis Sabariensis. Vindobonae, Trattner, 1777. — A püspöki levéltár III. 7. f. szám alatt ma is őrzi az Instructio kéziratát, amely első betűjétől utolsóig Szily fogalmazása. Végigvezeti ebben papjait a lelkipásztorkodás széles mezején, s annak minden részletére kiterjedő utasításokat ad. Minden papjának megküldi e művet, s szigorúan lelkűkre köti, hogy azt forgassák, tanulják, és minden ízében megtartsák. — Lásd róla bővebben: Géfin, i. m. 35—36. 1. 6. Mikor Mária Terézia 1777-ben megalakította a szombathelyi egyházmegyét, tulajdonképpen úgy tervezte, hogy a szombathelyi egyházmegyének harminc papnövendéke lesz, akik közül tizenhatan a győri és tizennégyen a budai szemináriumban nyerik papi kiképzésüket. Alapító levelében is így intézkedik. A kdspapjait féltő püspök azonban nem volt megelégedve ezzel az állapottal. Ö azon az állásponton volt, hogy a papnövendékeknek püspökük székhelyén, közvetlen felügyelete alatt és szeme láttára kell növekedniök. Családnak képzelte el az egyházmegyét, magát atyának. — Élénken harcol Szily a generális szemináriumok terve és megvalósítása ellen, nagy küzdelmeket kell vívnia a szeminárium épülete érdekében is, más célra vették ezt igénybe. Ezért jelentett nagy örömet a püspöknek az 1790. esztendő! — Lásd: A Szombathelyi Püspöki Papnevelő-Intézet története, írta Székely László. Géfin Gyula: A szombathelyi egyházmegye története. 2. k. Szombathely, 1929. 171—195. 1. — Szily János koráról a 171—190. lapon olvashatunk részletesen. 455
