Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)

Kovács József: A veleméri Szentháromság-templom (Történelem, ikonográfia, ikonológia)

az átalakítási munkálatok idejére utal az a számtani művelet, amit a Háromkirályok jelenetbe karcolt be valaki (ma már nincs meg). Römer így írja le:

1 6 3 (2) 2-es kitörölve

1 3 7 8

2 5 4

Tehát az 1632-ik évben próbálta valaki kiszámítani a freskók idejét.

1732-ben a templomot vissza kellett juttatni a katolikusok részére. Ettől kezdve még egy ideig önálló plébániatemplomként szerepel, s a következő század elejéig rendszerint van saját plébánosa is.

1758. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv, amelyet gr. Batthyány József prépost, archidiákónus vett fel, részletesen leírja a freskókat. A továbbiakban is erre a dokumentumra hivatkoznak a templom adatait illetőleg. Ebben az iratban a templom keletkezéséről a következőket olvashatjuk: „...aedificata est Anno 1377, ut iám a Calvinistis recepta est”, „épült 1377-ben, miként ezt már a kálvinisták is tudták”. Az 1808. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv írja először, hogy az 1377-es évszám a szentély falán olvasható.

1805-től kezdve a veleméri plébániát állandóan a kercai (= kercaszomori) plébános adminisztrálja. A későbbi iratok a két plébánia kánoni összevonásáról is szólnak, de erről hivatalos irat nincs. Azzal pedig, hogy a plébános már nem helyben lakik, a templom sorsa egyre siralmasabbá válik.

1808-ban „ideiglenesen” beszüntetik a templomban az istentiszteleteket (kisebb megszakításokkal 1895-ig), mert veszélyessé vált a rongálódás. Teteje nemsokára beomlik, a falak tetején nyírfák és fenyőfák nőnek. Közben az eső mossa a felakat. Hol jobban előtűnnek a freskók, hol meg elszennyeződnek és lemállanak. Ilyen állapotban talált rá Römer Flóris nagyváradi kanonok, régész, akinek a figyelmét Gázon Imre szentgyörgyvölgyi tanító hívta fel. Rómer közbenjárására — és Szenczy Ferenc szombathelyi püspök adományával — némileg megkezdődhetett a helyreállítás. A restaurálás azonban több ízben is esedékessé vált.

1941-ben a freskókat is megpróbálták restaurálni, a munkát Kákái Szabó László festőművész végezte.

A templom legnagyobb arányú — mindent felölelő — restaurálását az Országos Műemléki Felügyelőség 1965—68 között végeztette el a saját költségén. Az építészeti helyreállítás terveit Nándori Klára építész készítette el, az oltárt H. Vladár Ágnes építész tervezte. A freskók restaurálását Lente István, Deák Klára és Bozó Pál festőművész-restaurátorok végezték el. A helyreállítási munkákban részt vettek még Sallai Marianna művészettörténész, Kozák Éva régész, Szakái Ernő szobrász, az ÉM—OMF. Szombathelyi Építésvezetősége Rozinek Ernő és Szakáts Ferenc építészekkel és számos kiváló szakmunkással.

512