Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Bárány László: A magyarszecsődi plébániatemplom építéstörténete és helyreállítása
templom, román ízlésű ablakokkal.” „Egyházas-Terestyén-Szecsőd” címszó alatt: ,.XIII. századi alapokon épült templom.”7 Genthon István 1951-ben kiadott munkájában a templom „déli oldalán” levő ..románstílű ablakok”-ról ír.8 Az ekkor már Magyarszecsőd nevű község templomáról személyes megtekintés után bővebb tudósítást ad 1959-ben: „Magyarszecsőd rk. templom, homlokzat előtti toronnyal. A hajó mindkét oldalán alapig lefutó csúcsíves tagozatok foglalják be az ablakokat. A félköríves szentélyen ugyanaz a díszítés, a föléje emelkedő hajó részen korai plasztikus kereszt. Bent lapos mennyezet, XIV. századi diadalív. Szobros barokk főoltár. Román stílű, XIII. század, a XVIII. században, főkép a torony erősen átalakítva.”9 1959-ben jelenik meg Kossuth-díjas művészettörténészünk dr. Dercsényi Dezső cikke a Vasi Szemlében „Árpád-kori műemlékeink”-ről. Legtöbbet az ő tudósításából tudunk meg a templomról. „A kis falusi emlékek, amelyek jellegzetesen tükrözik a magyar nép művészi alkotó erejét, ma még átvizsgálatlanok.” Ennek illusztrálására épp a magyarszecsődi templomot hozza fel példának. „Jellemző a megye emlékanyagának átvizsgálására — írja — Magyarszecsőd rk. templomának esete.” Panaszosan állapítja meg az igazán érző szívvel írt cikkben: „Pedig Magyarszecsőd alig egy kilométerre esik a 8-as főforgalmi úttól.” Ezzel egyúttal az idegenforgalmi jelentőséget is hangsúlyozza. A templom leírását a következőkben adja: „A falusi típusú templomok közé tartozik Magyarszecsőd kevéssé ismert, Mindenszenteknek szentelt temploma. Az egyhajós templomocskát itt is homlokzat előtti torony díszíti, és félköríves apszis zárja le. Szokatlan azonban a hajó és az apszis egészen a lábazatig lefutó, csúcsíves lizénaszerű díszítése. A hajó keleti oromfalán emelkedő ívsoros párkány, ugyanúgy, mint a mélyen lefutó lizénák a tégla építészet hatása (Deáki, Boldva). A tornyon XVIII. századi átalakítás nyomai látszanak. A belsőben a hajót sík famennyezet fedi.” Majd megállapítja: „Szerencsés helyzetben vagyunk a történeti adatokat illetően. A területet 1205-ben adományozza II. Endre Churnuk fia Istvánnak. A Szecsőd nevű földön négy falu alakult, éspedig: Egyházasszecsőd, Németszecsőd, Molnaszecsőd és Terestyén. Ezekből az elnevezésekből kitűnik, hogy a birtokközpontban épített kegyúri templom a település névadója.” Ezután hivatkozik a Nagy Imre által citált 1356-os oklevélre. Idézi Römer Flórist. Megemlíti Henszlmann, Genthon munkáit és „Vasvármegye” monográfiáját pontos adatolásokkal.10 A „Magyarország” útikönyv (második kiadás), melynek szerkesztését az 1967-es évvel lezárták, a maga természetszerű lakonikus rövidségében is tükrözi még Genthon megállapítására alapozott felfogást a toronyról.11 A templom 1969-ben megkezdett és 1973-ban befejezett helyreállítása előtt a fenti megállapításokat és adatokat ismertük. Az építészeti helyreállítással egyidőben megindultak a publikálások. 1970. szeptember 30-án kelt dr. Pálóczi-Horváth András régész „Ásatási jelentés”-e.12 A helyreállítást tervező építészmérnök, C. Harrach Erzsébet műemléki felügyelő, 1972-ben a Vasi Szemle hasábjain előzetes jelentést ad „a magyarszecsődi plébániatemplom helyreállítási munkáiról”.13 1972-ben jelenik meg kéziratom : „Adatok Magyarszecsőd helytörténetéhez. (Irodalom és forrásmunkák.) A magyarszecsődi románkori templom és plébánia története.”14 „A magyarszecsődi templom helyreállítása” a címe C. Harrach Erzsébet második cikkének, mely ugyancsak a Vasi Szemlében jelent meg 1973-ban.15 A „Magyar Műemlékvédelem 1971—1972” című évkönyv közli C. Harrach Erzsébet 475
