Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Bárány László: A magyarszecsődi plébániatemplom építéstörténete és helyreállítása
Bárány László A MAGYARSZECSŐDI PLÉBÁNIATEMPLOM ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE ÉS HELYREÁLLÍTÁSA Magyarszecsőd középkori templomáról eddig nagyon keveset tudtunk. Napjainkban szinte az ismeretlenség homályából tűnik elő. A templom ezen ismeretlenségére utal 1865-ben Nagy Imre a Győri Történelmi és Régészeti Füzetekben. „Szombathely a régiségek classicus földje! — Majd. .. odább a Jáki monostor hazánkban majdnem páratlan basilicája, mely még magyar nyelven szaktudományilag ismertetve nincsen. — Még odább, Körmend mellett van eddigelé szerény ismeretlenségben az Egyházas-Szecsődi kisded román templom.”1 Nagy Imre Kőszegről indulva érkezett Egyházasszecsődre egy kutató körútja alkalmával. A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönyében hivatkozik ezen útjára. „Az 1861. év őszén látogattam meg Kőszegről nehány barátommal Szecsődy Lajost, ki ősei első megtelepedése helyén, Egyházos-Szecsődön lakott.”2 A múlt század második felében más kutatók is felfigyeltek a templomra. Azonban csak kevés értesülést kapunk tőlük. Dr. Römer Flóris 1876-ban az Archaeologiai Közleményekben emlékezik meg róla. Üti jegyzőkönyveiből közöl szemelvényeket „Román- és átmenetkorú építmények hazánk területén” címmel. „A tárgyalt emlékek megyék szerinti” jegyzékébe a következőket veszi fel az akkori Vas megyéből: „Búcsú, (Wutsching). Czáhling. Hamvasd. (Assau). Német-Újvár, (Gissing). Porno. Szecsőd, (Egyházas-). Sz.-Gotthárd. Sz.Király.” Egyházasszecsődhöz a következő megjegyzést fűzi: „Szombathelyi egyházmegye. Körmendi kerület. Vasmegye. Körmendi járás. — Egyházas-Szecsődnek templomát csak messziről az útról láttam, de déli oldalon levő keskeny, románkori ablakokon kívül, úgy láttam, mintha a szentély kerek apsissai bírna. Az egyházi névtár szerint a plébánia régi; kegyúra Szecsődy Lajos.”3 Dr. Henszlmann Imre 1876-ban szerepelteti az „1875. végéig ismeretünkre jutott magyarországi ó-keresztyén, román és átmenet stylű építészeti emlékeknek” lajstromában. „Szecsődegyház. Megye: Vas. Minőség: kerek apsis. Kegyúr vagy birtokos: Szecsődy cs. Román és átm. stylű részlet.” A keletkezési időnél nincs bejegyzés/1 Nagy Imre 1893-ban írt munkájában — melynek címe: A Szecsődy család és 1418, évi czímere — a következőket olvashatjuk a templommal kapcsolat-473
