Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Pataki László: A szombathelyi egyházmegyei könyvtár története
papnevelő intézet kibővítését. Hidasy Kornél püspök 1884-ben indította meg az építkezést, amelyik azután a könyvek elhelyezését is megmásította, a könyvtár búcsút mondott majdnem egy évszázados helyének. A házon belül költözködnie kellett. A könyvtár számára egészen új épületszárnyat kellett építeni. Mind a mai napig itt áll elhelyezve a könyvtár. Az új bibliotéka bejárata az első emeletről nyílik. A belépő impozáns, díszes teremben találja magát, megelevenedett a régi barokk jellegzetes teremkönyvtára. Földszintjén ízléses könyvállványokon régi és új könyvek nyertek elhelyezést. Az ősnyomtatványok és kódexek egy része külön tárlóba vagy zárt szekrénybe került. Az emeletre díszes csigalépcső vezet. Az emelet körülfutó oldalfolyosóból és keresztfolyosóból áll. A mennyezetet Storno Ferenc festményei díszítik. Négy kép az egyetem régi karait is jelző négy klasszikus tudományágat személyesíti meg (teológia, jogtudomány, bölcselet és orvostudomány), a fakultások szimbólumai mellett pedig négy más kép a legnagyobb könyvek íróit ábrázolja (Mózes, Szent Pál, Nagy Szent Gergely, Sokrates), középen a tudományokat tápláló hétajándékú Szentlélek galambként ábrázolva. Az alakok között keleties hangulatú, dúsan aranyozott ornamentika ad a könyvtár számára méltó keretet. A levéltár őrzi a könyvtár készítésének költségvetését. A mennyezetfestésre 1200, a rácsozat elkészítésére 328, a lépcsőére 80 forintot irányoztak elő.36 A régi könyvtár-helyiségből tanterem lett, elhelyezték az újba a könyveket. Könyvtárosra volt szükség, aki most a könyvek elrendezését, katalogizálásuk roppant munkáját elvégezze. A régi gyakorlat szerint a papnevelő lelkiigazgatójára szállt ez a tiszt. Pálinkás Géza nevéhez fűződik ez a nagy munka. 1858-ban született Szombathelyen, és 1884-től 1895-ig működött lelkiigazgató—könyvtárosként a papnevelőben. Egyéniségének vonzó hatásával nemcsak a növendékek szerető bizalmát érdemelte ki, hanem a könyvtár történetébe is aranybetűkkel írta be nevét. A rendezés, katalogizálás áldozatos és lassú munkáját nagy szorgalommal és hallatlan lelkiismeretességgel végezte. Munkájának eredménye, a fiatalos lendülettel végzett sok fáradságának öröksége egy vaskos könyv, könyvtárunk harmadik katalógusa, a régiek közül a legértékesebb. Címe: ,,A Szombathelyi Székesegyházi könyvtár codexeinek, ősnyomtatványainak, régi magyar könyveinek jegyzéke. Irta: Pálinkás Géza könyvtáros. 1892.” (305 lap). Az első fejezet: Adatok a székesegyházi könyvtár történetéhez. Nagybecsű, mivel az adatok közlésében felette megbízható. Az egyes könyvek provenienciájától kezdve a könyvtár legújabb építkezéséig bőven meríthetünk anyagot belőle.37 Rögzíti a könyvtár 1892-es terjedelmét: e szerint 10 ezer kötetre rúg a könyvek száma, összesen 4700 mű. Illendő, hogy a Budapesten 1918-ban elhunyt nagy könyvtáros-elődre kegyelettel gondoljunk! A következő fejezetek részletesen felsorolják a könyvtár gyűjteményeinek legértékesebb részét: Ősnyomtatványok (96 db). — Régi nyomtatványok 1501— 1540. (124 db). — Egyéb értékes régi nyomtatványok (40 db). — Magyar nyelvű nyomtatványok 1711-ig (32 db). — Középkori kéziratok (16 db). — Üjabb kéziratok (119 db). — Olyan megbízható Pálinkás katalogizálása, hogy Radó Poiikárp is az ő összeírását vette át a középkor liturgikus könyveit tartalmazó lajstromába.38 Utolsó fejezete „Könyvészeti ritkaságok, gyűjtemények” címet viseli. Ez 443
