Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Pataki László: A szombathelyi egyházmegyei könyvtár története
A legmodernebb könyvtárszervezési elvek így válnak gyakorlattá Szily intézkedéseiben. Van már könyv és olvasó, de a könyvtáros személyéről sem feledkezik meg a mindenre gondoló püspök. Ezer rajnai forint alapítványt tesz, ennek kezelését rábízza a székeskáptalanra. Ennek évi kamatából álljon a könyvtár mindenkori őrének tiszteletdíja.23 A könyvtárosnak nemcsak javadalmazását, hanem kötelességeit is pontosan megállapítja Szily János. Viselje hűségesen gondját a könyveknek. Tartsa őket rendben osztályaik szerint, készítse el a jegyzéküket, összehasonlítva a saját lajstrommal. Ügyeljen fel, egy könyvet se vigyenek ki a könyvtárból. „Egyebekben a könyvtár legfőbb gondját és felügyeletét fenntartjuk magunknak és utódainknak, valamint a székeskáptalannak.24 Első könyvtárosnak Tisler Mihályt nevezi ki, a feloszlatott Jézus Társaságának papját. Erre az egykori jezsuitára reábízza egyszersmind a növendékpapság lelkiigazgatói teendőit is. Lakást jelöl ki számára, közvetlenül a könyvtár mellett; étkezéséről pedig a papnevelő intézet közös asztalánál gondoskodik.25 Az első könyvtárhelyiség művészi kiképzésével is törődik Szily János. Ez eredetileg két teremből állott. Mennyezetükre Dorffmaister István kiváló alkotásai kerülnek. Az előszobában ércfestésben az Olympuson mulatozó múzsákat láthatjuk. Dorffmaister egyik legsikerültebb alkotása a nagyobb terem mennyezetképe; állítólag ezzel akarta kiérdemelni, hogy Szily reábízza székesegyházának kifestését. Színes, mozgalmas, üde színhatású freskómű, 1791-ben készült. A mennyezet négy alapvonalára felépített csoportokban a négy nyugati egyházatya festőién hullámzó, merész rövidülésben bravúrosan festett alakok között szemlélhető. A párkányzaton ülnek a festmény csoportjának alakjai: az eretnekekkel vitatkozó Szent Ágoston, Nagy Szent Gergely pápa, mint a barbár népek oktatója, Szent Ambrus püspök püspököktől és zsidó főpapoktól körülvéve és Szent Jeromos, amint betlehemi magányában gyermekek tanításával foglalkozik. Figyelemre méltó a festmények eleven kompozíciója, az egyes alakok rajza, az egésznek színpompája, finom árnyalata, rendkívüli gondos kivitele.26 Bár az előbbiekben a könyvtár állományának beszerzésével kapcsolatban szóltunk az egyes könyvekről, most mégis szeretnők összefoglalni, amit a könyvtár eredeti állományáról tudunk. Ma is ez képezi az egész könyvtár összehasonlíthatatlanul legértékesebb részét. Tartalmazott 16 középkori kódexet, köztük egy hatalmas Salzburgban írt antifonálét a XIII. századból; 96 ősnyomtatványt, 89 régi nyomtatványt (1500. és 1540. között). Külön megemlítem, mint kötészeti remekművet és ritka értékes, Stierme-tol összeállított biblia kiadását, amelyet Faludi Ferenc 1778-ban ajándékozott a könyvtárnak. Felhozzuk továbbá Diderot és D’Alambert 27 kötetes enciklopédiáját, Kant műveit.27 Szily János ugyancsak a könyvtárnak ajándékozta a nagy gonddal összegyűjtött újabbkori kéziratait is. Közöttük szerepel Rajnis Ferencnek „A politikai mesterségnek közönséges mivoltáról” írt hosszabb értekezése. A könyvtár büszkesége továbbá Faludi Ferencnek saját maga vonalazta papírra, önkezével megírt verseskötete. Ennek alapján állította össze és nyomtatta ki Révai Miklós 1787-ben Pozsonyban Téli Éjtszakák címen Faludi verseit (maradvány munkáját), és Szilynek ajánlotta ezt a művet hálából.28 Szily végrendeletében a könyvtárra hagyta numizmatikailag jelentős, értékes pénzgyűjteményét is.29 438
