Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Szigeti Kilián: A szombathelyi egyházmegye egyházi zenéjének története
491. 492. 493. 494. 495. 496. 497. 498. 499. 500. 501. 502. 503. 504. 505. 506. 507. 508. 509. 510. 511. 512. U. o. 182. 1. és Fehér i. m. 156. 1. Fehér i. m. 91. 1. U. o. 91. 1. A helyszínen szerzett adtok és értesülések alapján. Virágh Endre orgonaművésztől és a helyszínen szerzett adatok alapján. A helyszínen szerzett adtok alapján. Széchényi orgonaépítő tevékenységét 1. fentebb a szombathelyi vártemplom újjáépítésével kapcsolatban, valamint a győri templomok felszerelésénél. (Ez utóbbira 1. Szigeti K.: Régi magyar orgonák: Győr c, megjelenés előtt álló művét.) — Ezen az első orgonán játszhatott „Móritz mester”, aki a 18. század legelején „orgonaverisért” havi 7 forintot kapott. (Fehér i. m. 90. 1.) A korábbi orgonista rendtagokra 1. Fehér i. m. 90. 1. Az orgona 1747-i eredetére 1. alább az 502. jegyzetben. — A diósi kápolnáról Kazó 1698-as vizitációs jegyzőkönyve azt mondja, hogy csak falai állanak. — Fehér i. m. 252. lapján a diósi templom felszentelését Gerdenich-féle kéziratra hivatkozva 1774-re teszi és ugyanott Batthyány Józsefet győri püspöknek mondja. Mindkét állítást tévesnek kell tartanunk. A szentelés évét s Schematismus Sabariensis (101. lapon) 1758-ra datálja dokumentumok alapján. Batthyány viszont sohasem volt győri püspök, hanem ebben az időben vasvári prépost, majd erdélyi püspök, utóbb kalocsai érsek, végül esztergomi prímás. (L. az illető egyházmegyék Schematismusát és Meszlényi A.: A magyar prímások arcképsorozata, Bp. 1970. 124. skk. lapok.) Szigeti: Régi m. org. Kőszeg i. m. 16. 1. Fehér i. m. 90—91. 1. Peppert mechanikus szerkezetű, csúszkaládás orgonájának dispoziciója: Manuál: 1. Principál 8’ 2. Oktáv 4’ 3. Mixtura 2 sor 4. Bourdon 8’ 5. Salicional 8' 6. Fuvola 4’ Pedál: 7. Subbass 16’ Az orgona Nagylengyelbe való átvitelére első forrás áz ott élő folyamatos hagyomány. De tárgyi bizonyítékok igazolják a hagyományt. Az orgona belsejében ragasztott papíron olvashatók a következők: „ . . . confratri Sancti Dominici filiorum...” Majd egy olvashatatlan név után „Vasvár”. — „Ezen orgona készült 1747-ben. . . Anno Domini 1747.” — (Dr. Cseke József plébános és Kiss Imre orgonaépítő szíves közlése alapján.) — A domonkosoknak Nagylengyeléi való kapcsolatára 1. Fehér i. m. 89., 120., 124. és 151. 1. — Parthl Szerafinra u. o. 165. 1. Valamint Garas K.: Magyarországi festészet a XVIII. században, Bp. 1955. 241. 1. Virágh Endrétől és a helyszínen nyert értesülések alapján. Körmend város történetét még nem írták meg. Számunkra forrásul szolgáltak: Vasvármegye i. m. 59—62. 1. — Schematismus i. m. 65. 1. Genthon I.: Magyarország művészeti emlékei, Bp. 1959. I. k. 169. 1. Valamint a megfelelő vizitációs jegyzőkönyvek. „Civitas” és „oppidum” fogalomra Bácskai i. m. 19. 1. Vasvármegye i. m. 60. 1. — Bácskai i. m. 90—91. 1. Nagy I.: Magyarország családai i .m. I. k. 236—254. 1. — Zimányi J.: A Rohonc- Szalonaki uradalom és jobbágysága a XVI—XVII. században, Bp. 1968. 14—26. 1. — Payr S.: A dunántúli evangélikus egyházkerület története, I. k. Sopron 1924. 188—196. 1. — Tolnai G.: Régi magyar főúrak, Bp. 1939. 107. 1. Vasvármegye i. m. 61. 1. — Schematismus i. m. 65. 1. Vasvármegye i. m. 60—61. 1. — Genthon i. m. I. k. 169. 1. és II. k. 240, 1, Vasvármegye i. m. 61. 1. és az 1756-os és 1831-es vizitáció. Körmendi volt Lvt. Missiles 1674. jan. 20. alapján idézi Takáts S.: Rajzok a török világból, i. m. 431. 1. Szabolcsi: A magy. zene évsz. I. k. i. m. 278. 1. Így pl. Kismartonban az Esterházyak udvarában, ahol 1675-ben még túlnyomóan fúvós együttes működött, de néhány évtized múlva európai színvonalú zenekar alakult belőle Haydn vezetése alatt. — Szabolcsi i. m. 278. 1. 424
