Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
B. Thomas Edit: Savaria christiana
latin „Semper gaudeatis in nomine Dei”, „Örökké örvendezzetek az Ür nevében” felirattal. Egy hasonló aranyfenekű üvegtálon, mely Intercisából származik, ugyancsak keresztény feliratot olvashatunk: „Innocenti cum tuis in Deo viv”, „Innocentius a tieiddel éljél együtt az Ürban”. Kifejezetten pannóniai iparágnak tűnik a domborított képes bronzlemezekkel díszített ládikák gyártása. A pannóniai ládikaveretek képi ábrázolásai között jelentős számban fordulnak elő ókeresztény tematikájúak. Arra, hogy a pannóniai kereszténység mennyire össze volt még fonódva pogány elemekkel, a ládikaveretek pogány és keresztény tartalmú képeinek együttes előfordulása a legjobb bizonyíték. A szentendrei ládikán pl. a pogány mitológia, hadijelenetek, a császárkultusz ábrázolásai csatlakoznak keresztény tartalmú képekhez, mint Dániel az oroszlánok között, Lázár feltámasztása, és a csodás kenyérszaporítás. Több más pannóniai ládikavereten is szembetűnő ez a synkretizmus. Császár község közelében tártak fel egy sírt, melyben az ékszertartó ládika képei között Saturnus, Sol, Luna, Mars, Mercurius, Jupiter és Venus alakjai mellett medaillonokba foglalva keresztény vonatkozású jeleneteket: Jézus a jó pásztor, Dániel az oroszlánok között, a Hegyibeszéd és Izsák feláldozása — is ábrázoltak. A hegyibeszédet ábrázoló kép közepén a tárgykör kereszténységének alátámasztására még a Krisztus-monogramot is kidomborították. A legújabb ásatások Ságváron az egykori Triccianaban Petrus-Paulus-Timotheus nevével és alakjával díszített relikviásláda vereteit hozták napfényre. A pannóniai temetők korakeresztény sírjai viszonylag leletszegényebbek, mint a pogány sírok. A mellékletek közül a pénzek teljes egészükben hiányoznak. Feltűnő viszont az üvegleletek gazdagsága, amint azt a ságvári temető keresztény sírjaiban is megfigyeltük. Összefügg ez a keresztény sírokban elhelyezett jellegzetes korsó-pohár együttesekkel, melyek feltehetően az eucharisztiára emlékeztetnek. A sírleletek nyomán nyilvánvalóvá válik, hogy a IV. század folyamán a kereszténység annyira át- meg átszőtte a római és a pannóniai társadalmat is, hogy hitük jelvényeit nemcsak a sacrális rendeltetésű tárgyakon ábrázolták, hanem olyan használati tárgyakon is feltűnik a kereszt, a Krisztus-monogram és a szentek ábrázolásai, melyek profán rendeltetésűek. A fibulák, ruhakapcsolótűk aranyozott, ezüstberakásos szép példányait a ságvári, a csákvári, a tihanyi ókeresztény temetők sírjai őrizték meg számunkra. Az apostol-fejedelmek Petrus és Paulus mellképével és christogrammal díszített gyűrűt a brigetioi temetőből ismerjük. Az ezüst és niellodíszítésű dombóvári övcsaton keresztábrázolás van. Amellett, hogy ezek a keresztény szimbólumokkal díszített tárgyak a viselőiknek vélt oltalmat is biztosítottak, még hovatartozást jelző jelvények is voltak. Ilyen jelvénynek és életre szóló megbecsült emléknek kell tartanunk az ún. korongos fibulákat, melyeket szentföldi zarándok-emlékként hoztak magukkal a pannóniai keresztények. Képi ábrázolásaik legalábbis erre engednek utalni. Különösen Pécsett és Fenékpusztán kerültek ilyenek szép számmal felszínre, ahol a későrómai lakosság keresztény környezetben való továbbélésével kell számolni. Egy érdekes és a római birodalom európai tartományaiban ritkán előforduló ún. Menas ampullát, ugyancsak zarándok-emléket őriz a szombathelyi múzeum. A korai keresztények temetkezési rítusai nem sokban különböznek a késő43
