Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Szigeti Kilián: A szombathelyi egyházmegye egyházi zenéjének története
Ezek közül az újévi, menybemeneteli és a Mária-misékből a második és negyedik kisebb-nagyobb eltéréssel megtalálható Szeged Lénárt: Cantus Catholici-jében. De ez csak a Kyrie-ben való megegyezés. A mise többi énekrészeiben ismét más rokonságok találhatók. Ez abból adódik, hogy minden fordító előtt ugyanaz a latin eredetű szöveg állott, s a fordításban nem mindig törekedtek föltétien eredetiségre. Van azonban Mesterházi énekeskönyvének eredeti anyaga is. A 64. lapon ui. az ének versszak kezdő betűi (akrosztiahon) „Stephanus Szabó” vagyis Szabó István nevet adnak ki. Semmi kétség, hogy az ének szövegét Szabó István írta. Abban sem kételkedhetünk, hogy személye azonos Vép filiális községének, Vátnak iskolamesterével, akit a Batthány-féle vizitáció Szabó István néven megnevez 1754ében. Ö tehát munkatársa volt Mesterházi Miklósnak az énekeskönyv szerkesztésében. Annál is inkább biztosra állíthatjuk ezt az együttműködést, mivel a vépi énekeskönyvben a szentekről szóló énekek között négyet találunk Szt. Kozma és Damjánról. (232—239. 1.) Már pedig a váti templomnak éppen Szt. Kozma és Damján a patrocdniuma. A Szt. Kozma és Damján énekéket tehát Szabó István írhatta temploma védőszentjének tiszteletére.570 A könyv 63. lapján is találunk akrosztichonba rejtve „Endre” nevet, de személyét egyelőre nem sikerült feltárnunk. Azt sem tudjuk pontosan, mitől-meddig volt Mesterházi iskolamester és kántor Vépen. A község temploma a török és hitújítási harcok után 1728-ban épült újra.571 Ekkortájt léphetett munkakörébe Mesterházi, és készítette el 1731- re énekeskönyvét. Mivel Mesterházi csak néhány helyen ad az énekekhez kótás dallamot, így a 225—231., a 245—262. és 298—315. lapokon, a 345—346. lapon pedig kétszólamban közli az „Édes Jézus és Szerelmem” éneket, azért utódai itt is, ott is utólag szúrták be egy-egy ének dallamát. Az egyik kántor pedig a 146. lapon, ahol Mesterházi neve is található, ezt a szöveget jegyezte le: „43 esztendő elmúlt az 1768 miulta ez szolgálatban voltam”. A szöveg föltételezhetően Vép 1768-ban működő kántorától származik. Ha a dátumból a 43 évet levonjuk, akkor kántori pályájának kezdete 1725-re esik. A kezdés mindenesetre nem Vépen történt, mert hisz 1730 körül ott Mesterházi kántorkodott. Ellenben azonosítható talán Horváth Istvánnal, Mesterházi egyik utódával, akiről a Batthány-féle vizitáció dicsérőleg nyilatkozott, mind a kántori munkáját illetően, mind a tanításra vonatkozóan.572 A vépi énekeskönyv nagy jelentőségű a szombathelyi egyházmegye zenetörténetében, mert azt bizonyítja, hogy a barokk kori kántorok nem várták meg, hogy fölülről rendelkezést kapjanak, hanem maguk alakították ki koruk lelki igényei szerint a liturgia énekes gyakorlatát. Még egy kéziratos énekeskönyvet ismerünk az egyházmegye területéről, Egervárról a 19. első feléből573 A 228X212 mm nagyságú kézirat 356 oldalt számlál, a végén 10 oldalas számozatlan tartalomjegyzékkel. Az elején azonban hiányzik 61 fólió, s így a számozás a 123. lappal kezdődik. Közben is észlelhető néhány lap-hiány. A tartalomjegyzékből látjuk, hogy az énekeskönyv az ádventi énekekkel kezdődik, és az egyházi év szerint halad. A mai első lap már a nagyböjt közepébe állít bennünket. Dallamot sehol sem közöl. Az Egervári énekeskönyv ben különleges vagy jellemző liturgikus szokást 395
