Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Szigeti Kilián: A szombathelyi egyházmegye egyházi zenéjének története
ZENEI ÉLET A rokonszenves Nádasdy I. Tamás (1498—1562) lényegében nagyon vallásos lelkületű volt.533 Amikor II. Lajos kinevezte Zalavár kommendátor apátjának, a buzgó istenfélő ember „éjjel a matutinum és hórák elmondására fel szokott kelni” — mint Káldy Katalin asszony írja róla 1531. szept. 28-án keltezett levelében.534 Tamás a magyar humanizmus lelkületéből szinte észrevétlenül ment át a reformációba. Éppen ezért nem csodálkozhatunk, ha akkor is tartott maga mellett katolikus papot, amikor Sylvester János és Dévay Mátyás idején virágkorát élte Sárváron a reformáció. Papjai közül névszerint ismerjük Mihály, Illés, György, Imre_katolikus lelkészeket. János pap még 1545-ben is mint Jpre.sby.er, plébanus et vicearohidiaconus oppidi Sárvár” szerepel. Hasonlóképpen viselkedett felesége, Kanizsai Orsolya is, aki 1548-Joan Várday Pál esztergomi érsektől kért papot a sárvári udvar számára, pedig akkor már rég túl voltak Sylvester János és Dévay Mátyás sárvári működésének idején (1534— __44) 535 Talán nem túlozunk, ha ezek után feltételezzük, hogy Sylvester Jánosnak magyarnyelvű feltámadási énekét a sárvári katolikus feltámadási szertartáson is énekelték. Sőt talán Gálszécsi Istvánnak 1536-ban Krakkóban kinyomatott kótás énekeskönyvéből is hangzottak el énekek a sárvári udvar félig katolikus, félig protestáns szellemű istentiszteletein.536 Nádasdy I. Tamásnak 1562-ben bekövetkezett halálával azonban megszűnt ez a békés szellem. 1563-ban már Máté evangélikus prédikátor működött Sárváron. Természetesen a templom is a protestánsok kezére került.537 A protestantizmus kb. egy évszázadon át tartott és uralkodott Sárváron. Nádasdy III. Ferencnek 1643-ban a katolikus hitre való visszatérésével a templom is visszakerült a katolikusok kezébe. Nádasdy mindjárt hozzálátott annak restaurálásához, amivel 1654 körül el is készült. A nyugodtabb idők beálltával, 1660-ban Széchényi György győri püspökkel felszenteltette Szt. László tiszteletére. Ugyanakkor várkápolnát is rendezett be a várépület keleti és déli szárnyának találkozásánál.538 A katolikussá lett Nádasdy Ferencnek 1648-ban 11 magyar főtrombítása volt. Udvarában 3 discantista fiúról tudunk. Alig kételkedhetünk, hogy a buzgó mágnás megtérése után a templomban és a várkápolnában egyaránt megszólaltatta énekeseit és zenészeit a főbb ünnepek alkalmával. Konkrét adatok azonban egyelőre hiányoznák.539 Nádasdy Ferenc kivégzését követően Sárvár birtokosai közül Draskovich Lipót gondoskodott a templomról. Már a Kazó-féle vizitáció megállapította (1697), hogy a sárvári templom nagyon szegényes állapotban van. A rá következő Rákóczi-féle kuruc háború kapcsán pedig el is pusztult. Draskovich Lipót 1732-ben a középkori alapokon teljesen újjáépíttette a templomot. Ugyanő 1734-ben a várkápolna számára XII. Kelemen pápától nyilvánossági jogot szerzett.540 ■ ( Az istentiszteletek rendje ebben az időben (18—19. század) a következő volt: Vasár- és ünnepnap délelőtt: 7 (télen fél 8)-kor csendes szentmise. 9 (télen fél 10)-kor énekes nagymise. Űrnap oktávájába eső vasárnapon a plébániai misét és a szentséges úrnapi körmenetet a várkápolnában tartották. Ugyancsak a várkápolnában végezték a 386
