Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Szigeti Kilián: A szombathelyi egyházmegye egyházi zenéjének története
el is maradt, de a Kálvárián az ünnepi szentmisét mindmáig megtartják. Nagyböjtben minden kedden és pénteken szentmise van ugyanott. Nagypénteken és nagyszombaton elvégzik fenn is a szertartásokat és a feltámadási körmenetet. A Szt. Donát-Egylet 1945-ig megtartotta zarándoklatát a Kálvária-templom mögötti Donát-kápolnához. A körmenet ekkor már a Jézus Szíve templomból indult. Magukkal vitték a harmóniumot, mint a barokk korban a pozitív orgonát szokták. Ott volt a körmenetben a hatalmas zászló is, amelyet öten vittek.399 A rőti búcsújárást lehetetlenné tette a trianoni határ, amely Rőtfalvát Ausztriához csatolta. Dohnál korának ízlése szerint, általában ceciliás stílusú műveket énekeltetett. De maga is komponált szép számmal miséket, betéteket, amelyeket kórusával énekeltetett. Regina Caeli-je a Jézus Szíve templom énekkarának ma is kedvelt műsorszáma. C-dúr miséjét Szabó János karnagy átdolgozásában szokták ma énekelni. Dohnál 38 évi szolgálat után 1921-ben visszavonult a kamagyságtól és nyugalomban élt Kőszegen. Amikor nyugalmi éveiben a vasárnapi nagymisén meghallotta utódainak vezetése alatt a magyar kórusokra friss levegőt árasztó, új magyar egyházi kórusműveket, ő azt már nem tudta magáévá tenni. Ha ilyen modernebb énekszám csendült fel a nagymisén, Dohnál fölkelt és kivonult a templomból. Az érzékeny, finom lelkű karnagy, — aki a temetések alkalmával együtt sírt a gyászolókkal, — ilyen stílusbeli törést nem bírt lelkileg feldolgozni. 1931. január 11-én halt meg 79 éves korában végelgyengülésben/100 Utóda Kerner Ignác lett, majd Szabó János (1883—1951) vette át a karnagyi pálcát. Ő nagyon magas színvonalon tartotta a templom énekkarát. Maga is szerzett, de főleg átírt saját kórusa számára egyházzenei műveket. (L. fentebb Dohnál C-dúr miséjét!) Szerzeményei közkedveltek voltak, s részben ma is felhangzanak a templom kórusán. Szabó halála (1951) után Domonkos László SVD. szerzetes volt kántor és karnagy 1957-ig. Majd két év átmeneti idő következett, mialatt Dr. Szerdahelyi Endre vezette az éneket és mellette Lakner Valéria orgonáit. 1959-ben vette át az együttes irányítását Agócsy Ida, s azóta is eredményesen vezeti és összetartja a templom énekkarát401 A KŐSZEGI FÚVÓSZENEKAR Mialatt a tornyosok zenéje közel százéves virágzás után banyatlani kezdett, s helyét mindinkább a Hangász-Egyesület, későbbi nevén Zene-Egylet foglalta el, addig új zenei együttes bontakozott ki Kőszeg kaszárnyájában, a katonazenekar. Tudomásunk szerint 1813-ban tűnik fel először. 1828. szeptember 14-én már ők adtak díszzenét a Kőszegen bérmáló Bőle András püspök tiszteletére.402 Különösen nagy látványosságot jelentett a város számára az 1866-ban Kőszegre vezényelt 12-es morva-sziléziai vértes ezred zenekara. A 24 fúvósból álló együttes tagjai szürke lovakon vonultak be a városba, élükön az üstdobossal. A Pohl Richard vezetése alatt álló zenekar elsőnek haladt az 1867-es kiegyezés alkalmával Kőszegen rendezett esti felvonuláson és játszotta a „Gott erhalte” osztrák himnuszt. Utána a városi Zene-Egylet zenekara a Rákóczi indulóval folytatta a műsort.403 359
