Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Szigeti Kilián: A szombathelyi egyházmegye egyházi zenéjének története
Amikor a 17. századtól a magyar főurak és nemesek kezdtek beköltözni a városokba, Kőszegen is több magyar főúr vett magának lakást. Nádasdy III. Tamás a Belváros délnyugati sarkán, a tanácsház déli szomszédságában, a déli kapu mellett szerzett kétszintes házat. Mindazonáltal ritkán élt a városban, jobb szeretett Lánzséron vagy Váton tartózkodni. Ez utóbbit ő szerezte meg a családnak, s mint alább látni fogjuk, kedvelt birtoka volt.327 Nádasdy Tamás (III.) gyermekkorában apja sárvári udvarában szerethette meg a fúvósok zenéjét, mint erre Sárvárral kapcsolatban még kitérünk.328 Amikor kőszegi házának ablakából szeme akaratlanul is mindig a déli várostoronyra esett, joggal hiányolta, hogy az ősi királyi városban nincsenek toronyőrök, nem hangzik toronyzene. Kürtösök, trombitások tartása a középkorban kizárólag uralkodói jog volt ugyan, hazánkban éppúgy, mint a német birodalomban, de már a pénzszűkében lévő Zsigmond király és császár kezdte a 15. században súlyos pénzösszegek fejében megadni egyes városoknak a jogot trombitások tartására. Így kapta meg pl. 1426-ban Augsburg, majd Ulm. Nürnberg.329 Hazánkban is előbb a németes jellegű városaink, majd főuraink versengtek a minél nagyobb létszámú fúvósegyüttesek szervezésében.330 Nádasdy Tamást (III.) ugyanakkor anyjától, a hitbuzgó Esterházy Juliannától örökölt vallásos buzgósága is ösztönözte, hogy a kőszegi templomok istentiszteleteinek ünnepélyesebbé tételére zenészekről gondoskodjék. A kettős cél érdekében tárgyalásba bocsátkozott egyrészt a várossal, másrészt a plébánossal. Felajánlotta, hogy a várossal karöltve hajlandó alapítványt tenni toronyőrök, vagy akkori néven tornyosok intézményének megszervezésére. A toronyőrök a város szolgálatában adnák a szokásos kürt jeleket és muzsikálnának a városi ünnepségeken, ugyanakkor a templomban is zenélnének a vásár- és ünnepnapi nagymisén vagy más szertartáson.331 Nádasdy az intézmény anyagi megalapozására a következő ingatlanjait ajánlotta fel eladásra: Kőszeg Belvárosban lévő két kis házát .......................................... 1 000 Ft. A Königsberger szőlőt ............................................................................ 800 Ft. A külső Majorház mögötti kis szőlőt ............................................. 150 Ft. Ä Bedőcs halastóban hat holdat és egy kis rétet ...................... 120 Ft. A Szigetben lévő Majorházat ............................................................ 300 Ft. összesen: 2 370 Ft. Mivel a Szigetben lévő Majorházat nem sikerült mindjárt eladni, azért azt átmenetileg a tornyosmester használta s abból födözte jövedelmének elmaradt részét. A többi ingatlant eladták, s az eladásból bejött pénzt 6%-os kamatra kölcsönbe adták magánosoknak, tekintve, hogy takarék vagy bank ekkor még nem volt. Az összes ingatlanok pénzértéke 2370 Ft-ot tett ki. Ennek évi 6%-os kamata 142,20 Ft. Ezt a város 200 Ft-ra egészítette ki (30 Ft-ot folyósítva a várostól kezelt templomi pénztárból, és 27,80 Ft-ot a városi pénztárból). A város ugyanakkor szolgálati lakást biztosított a tornyosok számára a déli kapu emeletén, természetbeni járandóság címén pedig 12 öl tűzifát és 8 akó bort adott nekik évenkint. Nádasdy gróf a fentebbi alapítványon kívül 12 mérő búzát és 32 mérő rozsot folyósított a zenészek számára.332
