Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Szigeti Kilián: A szombathelyi egyházmegye egyházi zenéjének története
Batthyány Boldizsár a misekönyvet kétségtelenül a kőszegi várkápolnában használta, ahol udvari papja a kapitány kívánsága szerint elmondotta a megfelelő fogadalmi (votiv) misét.303 A felsoroltakon kívül más liturgikus énekeskönyvekből is találunk töredékeket a kőszegi levéltárban. Azok azonban akkor kerültek máshonnan Kőszegre, amikor a közeledő török veszedelem elől Dunántúl délebbi részeiről papok, szerzetesek, világiak mentették értékeiket a védettebbnek tartott nyugati városainkba, Kőszegre, Sopronba, Pozsonyba. Ezeknek egy részét később visszavitték ugyan, de másik részük Kőszegen és a többi városban maradt.30'1 A Szt. Jakab templomban a középkorban nem volt karzat, kórus, sem orgona. (Lásd a következő részben!) Az iskolamester a pap közelében, a szentélyben énekelte a liturgikus énekeket. Segítségül vehette az iskolás növendékeit. Nagyobb énekkar szereplésére gondolni ebben a korban anakronizmus volna. A HITÚJÍTÁS SZÁZADA A hitújítók tanítása kétféle módon jutott el Kőszeg lakóihoz. A magyar anyanyelvűek új hitre térésében legdöntőbb szerepet a környéken birtokos protestáns magyar urak játszottak. Köztük az első és legfontosabb Nádasdy Tamás (1498—1563) országbíró, majd nádor. Mint Léka, Rőt és más Kőszeg környéki falvak földesura a „cuius regio illius religio” elv alapján magával vitte az új vallásba jobbágyait. A mozgalom hamar átterjedt a városra, úgy hogy kevés kivétellel Kőszeg egész magyarsága protestánssá lett. Ha igazat adhatunk a jezsuiták kőszegi házi naplójának, akkor a magyarok inkább Zwingli tanait fogadták el. Kezdetben ők voltak az erősebb felekezet, és még Alts Mihály életében, 1554-ben elfoglalták a Szt. Jakab templomot.305 Más úton jutottak el az új hithez Kőszeg német ajkú lakói. Kereskedőik Zsigmond király óta főleg Morvaország, Szilézia és Szászország felé szállították boraikat. Kereskedelmük szabadságát már II. Frigyes biztosította 1478-ban, majd Mátyás is hasonló utasításit adott Batthyány Boldizsárnak. A sűrű szászországi kapcsolat révén korán ismertté lett körükben Luther tanítása. A német ajkúak elsősorban Luther vallását tették magukévá.306 Mialatt így Kőszeg lakossága csaknem teljes egészében protestáns lett, az öreg Alts Mihály még tartotta az igaz hitet. De a város protestáns érzelmű tanácsa már Alts életében, 1569-ben felvetette a kérdést — ami három éven belül időszerűvé is vált, — hogy Alts halála után hogyan történik majd a lelkészi állás betöltése. Arra ui. nem gondoltak, hogy újia'bb katolikus plébánost válasszanak, s így az új lelkész kinevezésében ki kellett kapcsolni a győri püspököt. Kérdésükre a császári kamiara úgy döntött, hogy más városok mintájára az új lelkészt a város évenkint választja, mint a városbírót, és a választást nem a katolikus egyházi felsőbbség erősíti meg, hanem a „cuius regio” elv alapján a várúr. Ha a város és várúr nem tudnak a szemlélyben megegyezni, akkor a kormány ill. a császár mondja ki a döntést.307 Ezzel a város papjának kinevezését kivették minden egyház kezéből, és a város a többségnek hitbeli felfogása szerint bármilyen felekezetből választhatott papot magának. Alts Mihály 1571. vagy 1572-ben bekövetkezett halálakor szóba se került, hogy katolikus papot állítsanak a város élére. A város meghallgatta a prezentált 339
