Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Szigeti Kilián: A szombathelyi egyházmegye egyházi zenéjének története
is. Címe: „Lytanias a Venerabili Diffinitorio approbatas libro huic inseruit, dum Conventus Sabariensis felici gubernio M. V. P. Guard. Basilii Laszatics, Lect. Sexen, regeretur. Fr. Caecilius Gerstenmajer orgonista.”187 Gerstenmajernek ez a 143 számozott lapot és 8 számozatlant tartalmazó műve összesen 61 énekes litániát közöl. Ebből 12 litánia kétszólamú, kórus, szóló és tutti váltogatott előadásában. 49 litánia egyszólamú, amelyekben szólista és kórus felelget egymásnak. A litániák szövege erősen rövidített, szinte csak kivonata a szokásos litániáknak. íme az első litánia teljes szövege: Kyrie eleison Christe eleison Christe exaudi nos Pater de caelis Deus — miserere nobis Pili Redemprtor mundi Deus — miserere nobis Virgo prudenrtissima — ora pro nobis Virgo veneranda — ora pro nobis Virgo praedicanta (!) — ora pro nobis Regina Patriarcharum — ora pro nobis Agnus Dei, qui tollis peccata mundi, — Parce nobis, Domine. A litániák után a ferenceseknél szokásos „Tota pulchra” antiphona következik a gyűjteményben tizenegyféle zenei feldolgozásban. — A kötet további részében vegyes anyagot találunk, rendszer nélkül, különböző időkben bejegyezve. Köztük van Midhael Haydn „Hier liegt vor deiner Majestät. . .” miséje, a Mária-antiphonák stb. Gerstenmajernek ez a gyűjteménye jelenleg a Szombathelyi Megyei Könyvtárban van. Mindkét gyűjtemény zenei anyaga az olaszos délnémet, gáláns stílust követi. Ez a stílus uralkodott annak idején egész Közép-európában és a dunavölgyi államokban, a Raj na-vidéktől Erdélyig. Az 1769-i rendelkezésében Kosa Jenő még két zenei kérést intézett a ferences kolostorokhoz. VII. Sándor pápa (1655—67) egy pestisjárvány és háború alkalmával kifejezte óhaját, hogy a kolostorokban végezzenek valamilyen bűnbánati vagy engesztelő gyakorlatot. A ferencesek 1656-ban be is vezették a szokást, hogy a Laudes és Vesperás imaórák után a Szűzanya közbenjárásáért elénéklik a „Stella maris” antiphonát. Ez a gyakorlat a ferenceseknél a legújabb időkig ténylegesen életben volt. — Kosa Jenő azt kívánta, hogy ezt az antiphonát a Marianus provinciában egyazon feldolgozásban énekeljék minden kolostorban. Kosa másik zenei kérése az volt, hogy a ferenceseknél gyakorta tartott szentségi körmenetek alkalmával a „Pange lingua” himnusznak azt a négyszólamú feldolgozását énékeljék, amelyet a nagyszombati székesegyházban szoktak előadni.188 P. Kosa Jenőnek 1769-ben kiadott ezen zenei rendelkezései azért nagyjelentőségűek a ferences egyházzene szempontjából, mert általuk, felhagyva a barokk korális addigi énekgyakorlatával, új irányba terelte a ferencesek zenei életét. Mintegy hivatalos rendi jelleget adott a későbarokk délnémet zenei stílusnak. Ez a rendkívül harmonikus, kiegyensúlyozott, és viszonylag könnyen 314
