Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Szigeti Kilián: A szombathelyi egyházmegye egyházi zenéjének története
említett éneke, hanem sajátos barokk alakítás. Ez a barokk korális ének a többszólamúság, a figurális ének, a dúr-moll hangnemiség együttes hatása alatt alakult ki a kolostorokban, mint egyszólamú kórusének, az ősi gregoriánum jogutóda. A korális éneknek ezzel a barokk fajtájával a zenetudomány érdemlegesen mindmáig nem foglalkozott. Még a dallamok megközelítő számbavétele sem történt meg. A magyar zeneirodalom keretében Papp Géza érintette a kérdést Kájoni János Organo Missaléjával kapcsolatban a részletes tárgyalás igénye nélkül.179 Ezért mi itt kissé kitérünk jellemzésére. A barokk korális dallamai általában időmértékes jellegűek, kötött ritmusúak, bár menzurálisan értelmezendő gregorián hangjegyírásában az ütemvonalak még nem szerepelnek. A páros és páratlan ütemek bizonyos szabadsággal váltakoznak. A dallamképzésben érvényesül a dúr és moll hangnemiség. Gyakran fordulnak elő hangzatfelbontásszerű dallammenetek. Az ismert barokk korális énekanyag főleg a mise Ordinariumániak szövegeit öleli fel. Űj, egyéni kompozíciók, amelyek még témában sem hasonlítanak az ősi gregorianumhoz. Szerzőjüket többször névszerint ismerjük, máskor csupán a keletkezési ország vagy város nevét. így pl. Missa Reverendi Patris Constantini, vagy Missa Polonica, Missa Viennensis stb. A szombathelyi ferences énekeskönyvben találunk „Missa Hungarica”-! is, vagyis magyar misét, természetesen az Ordinarium latin szövegével. Nyilván valamelyik magyar ferences atya szerzeménye. (Lásd 308—308. 1.) Ez a Missa Hungarica is dúr hármashangzat felbontásából alakított dallammal kezdődik. Az egész művön érezhető a modern dúr hangnemiség, a dominans erős kidcumborítása. A Kyrie a dominánson is zárul. Az Ordinarium egyes tételein ugyanaz a téma húzódik végig. A barokk korális nem kizárólagos sajátja a ferences rendnek. Más szerzetes rendek is kialakítottak hasonló barokk korális éneket. Magyarországon a ferencesek mellett főleg a pálosok tűntek ki ezen a téren, de találunk példát rá a bencéseknél és más rendeknél is.180 Erről a sajátos korális énekről intézkedik az említett 1659-i nagyszombati ferences rendtartományi gyűlés, amikor a Szabályzatban megparancsolja, hogy a növendékek ismerjék meg a ferences „rendi” korálist. A ferences barokk korálisnak Szombathelyen az első írásos emléke Dubelovicz Valérián testvér kéziratos énekeskönyve 1673-ból. Címe: „Missale Choralisticum continens in se varii toni Missas et Antiphonas ex diversis auctoribus selectas iuxta pium et laudabilem morem hactenus in hac Alma Provincia Mariana Fratrum Minorum receptum et observatum necnon choro eiusdem Provinciae accommodatum, nunque ad usum chori Venerabilis Conventus Sabariensis conscriptum sub auspiciis Admodum Venerandi in Christo Patris Benedicti Sabariensis pro tunc praefati Conventus Guardiani et Superioris meritissimi, Industria Venerandi Patris Fratris Valeriani Dubelovicz eiusdem Provinciae alumni et pro tempore suprafati Conventus Organistae. Anno M. DC. LXX. III.” A hosszú cím lényegében mindent elmond, amit a könyvről tudnunk kell. A magyar Marianus provinciában elfogadott és a gyakorlatban énekelt misék és antiphonák gyűjteménye, amelyet a szombathelyi rendház céljaira Benedek guardián idején a konventnek egy tagja és orgonistája, a még tanulmányait végző fölszentelt növendék, Dubelovicz Valérián állított össze és írt le 1673- ban. 305
