Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Szigeti Kilián: A szombathelyi egyházmegye egyházi zenéjének története
kisegítő zenészek és énekesek is közreműködtek a kóruson. A székesegyházi kótatár anyaga és hangszergyűjteménye ezt kézzelfoghatóan bizonyítja. Szily a káptalani zenészek számára megfelelő otthonról gondoskodott. Egyes alapítványi zenészek részére már korábban rendelkezésre állott szolgálati lakás, mint azt fentebb láttuk. Mások a püspökség fundusán saját házat építettek maguknak, amelyre adómentességet kaptak. De Szily a muzsikusok együttlakását akarta megvalósítani. Utazásai során sokfelé látott erre példát. Sokszor járt Béesben. Biztosan ismerte a Stephansdom mellett működő Cantoratust vagy Kapellhaust, ahol valamikor a gyermek Joseph Haydn tanult Georg Reutter mester mellett. Azt is biztosan tudta, hogy Eszterházán (mai Fertődön) csak pár évvel előbb épült meg a „muzsika-ház”, amelyben Haydn is lakott. Hasonlónak alapítására gondolt Szombathelyen. Minthogy a zenészek intézménye a káptalanhoz tartozott, 1783-ban szerződést kötött a káptalannal. E szerint a püspök a káptalannal közösen alapítja meg a muzsikus házat. Éppen ebben az időben készült a püspök a latin iskola szomszédságában, a déli várfal helyén, saját telkén vámházat építeni. Az épületet földszintesnek tervezték. A muzsikus ház gondolatának felvetődése után azonban úgy módosították az eredeti elgondolást, hogy az új épület kétemeletes lesz. A földszint szolgál a vámház és a püspöki uradalom intézősége céljaira, a két emelet pedig a muzsikusoknak nyújt lakást. Az építési tervet Mülier nevű pallér készítette, de Hefele Menyhért vizsgálta felül. Ez a mai Hollán Ernő utca 4. számú ház, a boltíves folyosóival élénken emlékeztet az eszterházi (fertődi) muzsikus-házra. Minden emeleten 3—3 lakás van, egyenkint 3—3 helyiséggel és a szükséges mellékhelyiségekkel.50 Mivel a két énekesfiú a succentornál lakott, így a hat lakás elég volt a 9 alapítványi zenész számára, tekintve, hogy az iskolamesternek az iskola épületében volt szolgálati lakása. Erről az 1780-as Szily-féle vizitáció jegyzőkönyve azt mondja: Szilárd anyagból épült ház, 2 szobával, konyhával és kamrával. Délről Hajgatho László úr, észak felől Heimlich Ferenc özvegyének házával szomszédos. 28 hold föld is tartozik hozzá, és egy kis rész „Szent János Erdeiben.” A muzsikus ház építéséhez a káptalan 4000 forinttal járult hozzá. A szerződésben kikötötte, hogy ha a püspök vagy valamelyik utóda valamikor az egész házat saját céljaira akarná igénybe venni,a muzsikusok csak akkor kötelesek kiköltözni a muzsikusházból, ha a püspök előbb saját költségén hasonló kényelemmel berendezett lakásról gondoskodik számukra. A jövőben esedékes karbantartást a püspök és káptalan maguk között megosztva vállalták. — A ház a második világháború utáni államosításig ténylegesen a zenészek lakásául szolgált.51 A KÁPTALANI MUZSIKUSOK 1777—1900-ig Iskolamester Az iskolamester a káptalan zenekarának megalapításáig (1684) az iskola igazgatásával együtt a plébános joghatósága alá tartozott. A zenekar alapításakor vették fel a mindenkori iskolamestert a káptalani zenészek státusába.52 1777-ben, pontosan ia szombathelyi püspökség felállításának évében, Mária Terézia kiadta a „Ratio educationis” néven ismert fontos tanügyi rendelkezését, amely újjászervezte az ország oktatási rendszerét. Ha nem is államosította az 258
