Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Sill Ferenc: A vasvár-szombathelyi székekáptalan történetének vázlata
150. OL P. 235. Gersei Pethő Lt Vas m. 77. cs. 62. lap, Sz Pit Batthyány, Can. Visitatio 1758. II. köt. 1919—1235. lap. 151. A vasvári romos templomok anyagának széthordása, a káptalan többszöri tiltakozása ellenére is folytatódott. A káptalani templom sekrestyéjéből ideiglenesen kis kápolnát építettek ugyan, ahogy erről megemlékeztünk. 1697-ben a Telekesi-féle vizitáeió azt jegyezte fel a káptalan templomáról, hogy „Ecclesia sub titulo S. Michaelis Archangeli in Castroferreo desolata, solis muris, duabusque turribus, quarum una iam totaliter concidit...” A templom kövei még 1758-ban is láthatók voltak, de a 18. század második felében teljesen széthordták, sőt a későbbi ásatások tanúsága szerint még fundamentumából is kibá" nyászták. Feltételezzük, hogy az építőanyag javarésze az újjáépült templomok falában van, de jutott ezekből magánosok házaiba is. 1758-ban már felépítették a Nagyboldogasszonyról nevezett egykori plébániatemplomot, amelyet akkori szokás szerint zsindellyel fedtek be. Akkor még vakolatlanok voltak falai, padlózata nem volt, tornya fából készült. Egyetlen oltár állt benne a Nagyboldogasszonyt ábrázoló festménnyel. A plébániai teendőket a domonkos atyák látták el benne. Sz Pit Batthyány, Can. Visitatio II. köt. 1919—1235. lap. A 18. század végén már csak két vasvári templomról tudunk. Mindkettőt a domonkos atyák gondozták. OL C—104. Htt. Acta Reg. Par. Vas m. rsz. A. 2606. 152. A vasvári káptalan Szombathelyen hosszú ideig érezte, hogy idegenből érkezett. A vártemplom használatában a város plébániájával kellett osztoznia. Van adatunk arról, hogy a káptalan letelepedése éveiben átmenetileg a Szent Márton templomot is használta. 1589-ből egy tanúvallomás említi: „ . . . iuramentum sola sua in persona hic in Capitulo nostro, Ecclesia videlicet Beati Martini Episcopi et Confessoris Sabarien. contra praefatum exponentem in ara maiori deposuisset.” Varn L Vk Hit Litt, et instr. Fase. 2. 22. szám. A Vasvárról áthozott templomi felszerelések a plébániai templom felszerelése közé kerültek. A leltárt ezzel a megjegyzéssel sorolta fel a vizitátor: „Inventarium partim templi Beatae Virginis Mariae Visitantis uti nunc parochialis, partim Capituli Castriferrei et templi Sancti Michaelis in Castroferreo habiti.” Tormásy-féle vizitáeió 1674. május 27. Jenő Házi: i. m. 33. A két sekrestyéről uo. 35. lap. 153. Lásd az 1713. évi kánoni vizitáeió már ismertetett pontjait. Eredetije: Káptalani sekrestye, Irattár. 154. Sz Pit Batthyány, Can. Visit. 1754. jam 16. I. köt. 12. lap. 155. A káptalani iskolák tananyagához tartozott a naptár ismerete, amely főleg az istentiszteletek rendje miatt volt fontos. Egyik szólásmondásunk is őrzi ennek emlékét: ismeri a csíziót — mondják arról, aki valamiben tájékozott. A szólásmondás abból ered, hogy a naptár a „Circumcisio” ünnepével kezdődött. 156. Ez az utalás a káptalani iskolák működéséről megbecsülendő akkor is, ha Szent Gellért legendáját későbbi századokban írták le. (Legenda minor 1109. körül, a Legenda maior 13. századi) „Quadam autem die venerunt triginta viri ad episcopum neophiti, petentes, ut tolleret filios eorum, quos literis eruditos in clericos ordinaret. Quibus susceptis eos sub manu magistri Waltheri constituit, dans eis unam domum ad haec aptam, ut eos scientiis grammaticae et musicae informaret.” Gombos: Catalogus Font. Hist. Hung. III. 2427. lap. Vita S. Gerardi, Cap. 12. 157. Békefi Rémig: i. m. 70. lap. A káptalani iskolák először a székeskáptalanok mellett alakultak ki. Szent István ismert törvénye, amely tíz község kötelességévé teszi, hogy templomot építsen, a püspökök gondjára bízta, hogy a templomokat lelkipásztorkodó papsággal és a szertartáshoz szükséges könyvekkel ellássák. Ebben a rendelkezésben benne van a feladat, hogy a püspök gondoskodjék a szertartást végző, a könyvekből olvasni, énekelni tudó papság képzéséről. Időrendben először a püspöki székvárosban működő iskolákra kell gondolnunk. Egészen kivételes helyzetben volt a királyi székhelyen tevékenykedő székesfehérvári társaskáptalan. 158. Ez még századok múlva is jellemző. Verancsics Antal, a későbbi esztergomi érsek 1558. dec. 5-én írta egyik pap barátjának, hogy iskolát szervezett, amelyben 20 papságra készülő ifjú tanul. Békefi Rémig: i. m. 485. lap. 159. 1378-ban a vasvári káptalannál találkozunk: „Valentinus litteratus Capituli” működésével és 1511-ben „fursichtigen Clementen litteraten” nevével. Horváth T. Antal: i. kézirat 33. jegyzet. 234