Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Sill Ferenc: A vasvár-szombathelyi székekáptalan történetének vázlata
141. Sz Pit IV. szekr. B/l. — A káptalani házakról lásd a 78. jegyzet adatait. — A káptalan birtokainak további sorsáról az 1854. évtől vezetett Jegyzőkönyv fontosabb utalásait ismertetem. Az ilmici birtokra vonatkozóan egy 1849/46. sz. irat tartalmazza a községgel kötött szerződést. Ezt a jegyzőkönyv adatai szerint későbbi években is megújította a káptalan, mint ahogy a Kemenesszentpéterre vonatkozó szerződéseket is 1856-ban 47. sz. és 1857-ben 32. sz. alatt. — 1899-ből 73. sz. alatt találjuk a káptalani birtokívet, 1904. év 130. sz. alatt pedig a káptalan összes birtokainak kataszteri íveit, amelyeket még 1896-ban állítottak össze. Az 1900 114. számú iratból értesülünk arról, hogy a lipárti (mileki) vízimalmot eladta a káptalan, az 1905 '149. sz. irat a vasvári major örökjogú eladásának. körülményeire vet fényt. Az 1901 153. sz. irat tartalmazza a káptalan kezelése alatt álló javak 20. század eleji állapotát. Lényegesebb változást még az ilmici birtokrész örökjogú eladása jelentette, de mindez összességében sem mondható olyan arányúnak, ami a káptalan tulajdonában lévő nagybirtok szerkezetét megváltoztatta volna egészen 1945-ig. 142. HO IV. 8—11. lap, Wencel: ÁÜO VI. 383. lap. 143. Közli Fehér Mátyás: A hétszázados vasvári szent Domonkos-rendi kolostor története. Budapest, 1942. 87. lap. 144. Desics Ignác: A vasvár-szombathelyi székeskáptalan története. Kézirat. 7. lap. Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtár. 145. „ . . . in ipsorum conflictu eadem ecclesia Sancti Michaelis concremata extitisset et combussa, per quod factum et combussionem quamplures litterae eorum et instrumenta super donacionibus possessionum ecclesie predicte confecta... in camera ecclesie predicte fuissent amisse et combusse.” Vk mit Lad. Fase. 2. 16. szám. 146. „ . . . predicta ecclesia nostra Sancti Michaelis archangeli ad partem et extra civitatem in monte, seu in promontorio constructa esset et haberetur, bonaque multitudine et copia popularium careret et hii eciam pauci, qui essent pro eo, quia claustrum sancte crucis fratrum Ordinis predicatorum in medio civitatis foret et exstaret, in divinis audiendis et elemosinis elargendis ad ipsum claustrum sancte crucis confluerent”, pedig a káptalan „ad horas canonicas et divina exercenda luminaribus et candelis nimium indigeret.” Az oklevél hátlapján egykorú írás ezt a megjegyzést tartalmazza: „quod cuncti sacerdotes, in toto viginti septem ecclesiarum rectores.” Vk mit Lad. I. Fase. 3. 6. szám. 147. A felsorolt templomok között szerepel: „Beate Marie semper virginis de eodem Castroferreo processionalis ecclesie preposito et prepositure...” Vk mit Miscell. 4. szám. Közölte Házi Jenő: Vasi Szemle, 1968. 2. szám. 270. lap. — 1362-ben Lőrinc vasvári bíró előadta, hogy a Nagyboldogasszony plébániai egyház újjáépítéséhez a város anyagi lehetőségei szegényesek, ezért a Csörnöcz vizén lévő malmot el kell adni, hogy árát a templom újjáépítésére fordíthassák. OL Dl 91 578. Feltehetően ennek a templomnak tetőfedéséről maradt ránk egy feljegyzés, amelyet a káptalan Sidófölde falujában lakó két jobbágya végzett el 1543-ban. A vasvári káptalan ugyanis 24 hold nagyságú és a templom tulajdonát képező szántóföldet adott át Kánthor Bálint és Márton jobbágyoknak örök jogon 16 Forintért azzal a feltétellel, hogy a templomhoz szükséges tetőfát kitermeljék, a helyszínre szállítsák és a templomot befödjék. Vám L Vk Hit Jk 1543. 59. szám. A török harcok idején ez a plébániatemplom is romossá vált. A káptalani jegyzőkönyvek 1691. évi. 30. és 36. számú bejegyzésében találjuk a káptalan levelének két fogalmazványát, amelyet Hoffmann Tamás vasvári domonkos perjelhez intézett (1691. május 31. és június 2.). Ezekben a káptalan nem kis megütközéssel állapítja meg, hogy a perjel a plébániatemplom még meglévő falait lebontatja, jóllehet ezt a káptalan ősidők óta nagy anyagi áldozattal gondozta. A domonkos perjel azonnal válaszolt is, a káptalant megnyugtatta ígéretével, hogy a régi plébániatemplomot újjáépítteti. Június 1-én kelt levelére másnap már jóváhagyó irat készült, sőt a káptalan kész volt levéltárából a szükséges adatokat átadni a templom telkének kijelöléséhez. Az építkezés ekkor mégsem kezdődhetett el, mert Kazó két év múlva még mindig csak a romos templomról tudott beszámolni. 148. Pl. Vk mit Lad. II. Fasc. 6. 19. szám, Vám L Vk Hit Litt, et instr. Fase. 1. 34. szám, Fasc. 3. 38. szám stb. 149. Kazó, Can. Visitatio 1674. máj. 27. 674. lap. Sz Pit. 233
