Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Sill Ferenc: A vasvár-szombathelyi székekáptalan történetének vázlata
Leggyakrabban adásvételi és csere bevallások, zálogügyletek, birtokbaiktatások, peres ügyek esetén idézések, tanúkihallgatások, határjárásról jelentések, hivatalos tiltakozások, régi iratok hiteles másolatok készítése, stb. Idővel szokásossá vált, volt idő amikor divatját múlta, majd újra kötelezően előírták a jelenlevő kanonokok („praesentibus”) felsorolását. Ez a formula nem utalt feltétlenül a személyes jelenlétre, hanem rendszerint az oklevél kiállítása idején a testülethez tartozó kanonokok felsorolása volt. Ezekből az adatokból szinte teljes névsort állíthatunk össze a vasvári káptalan kanonok jairól.211 A káptalan által kiadott oklevél alaki szempontból prívilégiális levél lehetett, amelyet a káptalan függő pecsétjével láttak el; pátens levél lehetett, A vasvári káptalan pecsétje 1291-ből amelyre a viaszpecsétet nyomták; és zárt oklevél volt. amelyet összehajtogattak és zárópecséttel adták meg hitelességét. A pecsét idővel a közhitelűség jele és biztosítéka lett. A legrégibb vasvári káptalani pecsétet a legelső ismert, 1234. évi oklevélen töredékesen találjuk meg. 1291-ből ismerjük a káptalan megújított pecsétjének méreteit, formáját, a rajta látható Szent Mihály arkangyal alakját és feliratát. Tudunk arról is, hogy 1305—1328 között ezt a régi pecsétet ismét megújították és az újat lényegében hasonló képpel és felirattal látták el. A vasvári hiteleshelyi pecsétek általában kerek alakúak voltak. Amikor 1588. évi 46. te. új pecsét elkészítését írta elő, ez is kerek alakú volt és még a 18. században is használták. Egy 1769. évi oklevélről ismerjük a kisebb alakú ovális formában vésett káptalani pecsétet, amelyhez hasonló egy későbbi időben is készült. A napjainkban használatos pecsét szintén ovális alakú. Mandorla alakú pecsétje a vasvári káptalannak nem volt. A török háborúk befejezése után a hiteleshelyi tevékenység jelentősen megnőtt, birtokügyekben sokaknak volt szüksége új hiteles iratokra. Annak ellenére, hogy több régebben megszűnt hiteleshelyet újra szerveztek, az ország 21 káptalani és 7 konventi hiteleshelye nem tudta az ügyeket kielégítően intézni. Az érdekelt felek igényelték a vármegyei hivatalok hiteleshelyi szolgálatát is. Mivel pedig a megyei hatóság mellett az önkormányzattal rendelkező városok is adhattak polgáraiknak hiteles iratot (Tripartitum, III. 14. te.), ezzel a lehetőséggel is mind többen éltek. 1855-ben létrehozták a mai értelemben vett közjegyzői intézményt, s jóllehet ezzel a káptalanok hiteleshelyi működését nem 215
