Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Sill Ferenc: A vasvár-szombathelyi székekáptalan történetének vázlata
A Szombathelyi Püspökség megalapítása után az egykori vártemplom püspöki székesegyház lett. Szily püspök 1780. május 29-én elvégzett vizitációja az így kialakult helyzetet rögzítette: a székesegyház egyben a plébánia templom is. A plébánia templom felszerelése maradjon közös kezelésben a káptalan templomi ruháival. Amikor az új székesegyház felépült, ennek építője és fenntartója a Szombathelyi Püspükség lett. Az istentisztelet meghatározott funkcióit, továbbá a káptalan naponta szokásos öszejövetelét a székeskáptalan az új székesegyházban tartotta. Ugyanakkor Szombathely város katolikus hívőinek plébániai temploma is a székesegyház lett. A vasvár—szombathelyi székeskáptalan egykori vasvári temploma helyett a székesegyház falain belül a Szent Mihály kápolna épült fel. Ennek oltára fölött Guido Reni híres Szent Mihály festményének művészi mását helyezték el. A kápolna belső kiképzését tudatosan a káptalan névadó szentjéről és az angyalokról szóló tanítás inspirálta. A kijárat fölötti ívmezőn a vasvár—szombathelyi székeskáptalan történetének főbb mozzanatai láthatók: az alapítás, a vasvári Szent Mihály dombon lévő káptalani házak és a káptalan új működési helye: Szombathely a felépült székesegyházzal. A kápolna belső kiképzése teljes egészében Winterhalder munkája. 1928-ban a kápolna főoltárát átalakították. Az oltár fölé Romanellinek fehér márványból készült szobra került, amelyet a Sixtusi Madonna festménye után faragott. E szoborról és 1928. évtől kezdve nevezik e káptalani szentélyt Madonna kápolnának. A Szent Mihály oltárkép a káptalan sekrestyéjébe került és jelenleg is ott van. A székesegyháznak ez a belső sekrestyéje lett a káptalan ülésterme, itt található irattára, fölötte pedig az emeleti teremben a káptalan magán levéltári anyaga. 2. A KÁPTALAN SZEREPE AZ ISKOLAI OKTATÁSBAN A káptalani iskola szervezésének gondolatát már Szent Chrodegang regulája tartalmazza. Ez a szabályzat ugyanis lehetővé tette, hogy a közösségben élő papok közé a világi rendből tehetséges ifjakat is felvegyenek, akiknek további neveléséről és szellemi képzéséről maga a közösségbe tömörült papság gondoskodott. A káptalani iskolák alapításának másik jelentős mozgatója a 789-ben megtartott aacheni zsinat volt, ahol úgy határoztak, hogy mind a monostorokban, mind a püspöki székvárosokban iskolákat kell szervezni, ahol a gyermekeket zsoltárok olvasására, éneklésre, írásra és a naptár ismeretére oktassák.155 Jellemző, hogy a hazai káptalanokról megmaradt első feljegyzések egyben a káptalani iskolák szervezésére is utalnak. Szent Gellért legendája pl. élményszerűen beszámol a Csanádi káptalani iskola megalapításáról. Előadásából kiderül, hogy harminc magyar férfi jelentkezett Gellért püspök előtt és azt kérték tőle, hogy gyermekeiket iskolában tanítássá és vegye fel őket a klerikusok rendjébe.156 Szent Gellért külön házat jelölt ki e tanulni vágyó fiatalok számára, tanítómestert állított melléjük, és általában megjelölte a tananyagot is. Jogos büszkeséggel emlékezünk erre, hiszen a tanulás vágya az „újhitű”, tehát magyar szülők és gyermekeik részéről, azok önszántából mutatkozott meg. Szent Gellért legendája arra is utal, hogy Székesfehérvárott abban az idő203
