Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Sill Ferenc: A vasvár-szombathelyi székekáptalan történetének vázlata
határához tartozott. Ennek megakadályozására a helybeli jobbágyok a kiküldött őrkanonokot és a dékánt elűzték, sőt a káptalan egyik jobbágyát az Egerváry család birtokára szöktették.8/1 1449-ben új határjeleket kellett kijelölni a két helység között, mert 1429 óta állandó ellenségeskedés forrása volt a vitatott terület. A földeskü letétele után új határjeleket helyeztek el és a káptalant e birtokrészbe beiktatták.85 A legelső birtokadományok között találkozunk azzal a földterülettel, amelyet Megyehid és Kenéz között 1237-ben határoltak el a királyi udvarnokok földjétől, mivel IV. Béla király megbízottai azt visszacsatolták a királyi várbirtokhoz. A káptalan igazolni tudta, hogy III. Béla korától kezdve ezek a földek háborítatlanul a káptalan birtokában voltak.815 A vitát végül is 1240. december 20-án András pozsonyi ispán és királyi udvarbíró a káptalan javára döntötte el.87 IV. Béla 1254-ben tovább növelte a káptalan Lapsán lévő birtokát, mert a vasvári domonkosok részére a káptalan egy területrészt engedett át, hogy kolostoruk mellett egy kertet alakíthassanak ki.88 Ez a cserében kapott birtok akkor is a káptalan tulajdonában maradt, amikor Roland nádor 1254. szeptember 29-én az elidegenített várbirtokok visszaszerzésén fáradozott.89 1. MAGÁN ADOMÁNYOK, ADÁSVÉTEL ÉS CSERE Már II. Endre jóváhagyott olyan adományokat is, amelyeket egyes családok — rendszerint alapítványként — a káptalanra hagytak. Ilyen adományokkal a továbbiakban is találkozunk. 1266-ban Arnold comes egy szőlőt hagyott a káptalan Henye hegyén,90 1272-ben Lindvai Hahold mester a lendvai hegyen ugyancsak egy szőlőt adományozott a káptalannak elhunyt neje lelki üdvére.91 1298- ban Mochia comes, Csői Albert fia, feleségének, Ilona asszonynak a végrendeletét erősítette meg, és mivel magtalanok voltak, az olaszkai, karakói, szarkadi birtokrészeiket a Vasvári Káptalanra hagyták.92 Később a Gyöngyösmelléki Pongrácz hatalmaskodva elfoglalta Oluzka possessiót, majd 1310. október 9-én az Esztergomi Káptalan előtt békésen visszaadta a Vasvári Káptalannak.93 1311. június 24-én a győri káptalan jelentette I. Károly királynak, hogy megjárta Olaszka határát, amelynek egyharmada tartozott a káptalanhoz és ezt a káptalan békésen birtokolta.9'1 1294-től kezdődően találkozunk a káptalan birtokai között Zsidófölde faluval. Vasvár szomszédságában (a mai vasvári vasútállomás környékén) lakott területként szerepelt, és Vasvár királyi városhoz való közelsége miatt, a városi polgárok is szemet vetettek rá. Az ő kérésükre Mária királynő 1385-ben meghagyta Ostffy Jánosnak és Kokas Lászlónak, hogy Sárvár tartozékaiból megfelelő értékű csereterületet jelöljenek ki a vasvári káptalan javára, mert Zsidóföldét Vasvárhoz akarja csatolni.95 A megbízottak 1388. január 15-én közölték a királynővel, hogy Zsidófölde faluért cserébe a sárvári uradalomból Szécsény és Császt falukat jelölték ki és az érdekelteket a királynő elé idézték. Ugyanebben az évben a királynő engedelmességre szólította fel Zsidófölde lakóit, mivel a káptalannak igazolható jogai voltak ott.90 A csere végül mégsem jött létre, Zsigmond király ugyanis 1387. december 6-án megparancsolta tárnokmesterének és a vasi ispánnak, hogy Zsidófölde és Vasvár királyi város között 192
