Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)

Sill Ferenc: A vasvár-szombathelyi székekáptalan történetének vázlata

500 Forintot kapott. Az őrkanonok az arányos részen kívül ősidők óta ún. Kustesföldét kapta, vagyis Jeli prédium jövedelmét a káptalani levéltár gon­dozásáért. A kanonokok stalluma után az őket megillető kanonoki házakat saját javadalmukból kellett restauráltatniok. Ha ezt elhanyagolták, akkor a prépost megrovásban részesítette őket. Amennyiben ez a figyelmeztetés eredmény­telen maradt, az érintett kanonok részesedésének terhére maga a káptalan javít­tatta ki az épületet. 2. A KÁPTALANI HÁZAK A 15. század elejéről már biztos adataink vannak a kanonokok különálló vas­vári házairól. 1413-ban félszáz vasvári polgár a kanonokok házait felgyújtotta.70 1443-ban a káptalan Ulászló király előtt panaszkodott, mert Bánffi Pál Szent­­mihályfalva és Zsidófölde káptalani helységekbe tört „és az ő saját házaikat itt Szentmihályfalván” kirabolta.71 Az 1483. évi és a káptalan reformját sürgető okmány kétségtelen bizonyíték a kanonokok külön lakásáról. 1574-ben a prépost kúriáját és az őrkanonok házát említi egy feljegyzés.72 1571-ben Vasváron a káptalani házak utcasoráról értesülünk. Egy vizsgálat kapcsán ugyanis Balázs vasvári kanonokot hallgatták ki. E vizsgálatra előbb Kermendi György deák, káptalani jegyző házában jöttek össze, amely Vasvár mezővárosban ,,a káptalani házak során” volt, majd Balázs kanonokot a saját házában keresték fel. Arra is van adatunk, hogy a Szombathelyre való átköl­tözés előtt Sepronczay Antal 1559-ben a biztonságosabb Szombathelyen szerzett házat.73 Amikor a kanonokok már nem tartózkodtak Vasváron, 1610—1620 körül még mindig név szerint sorolták fel a hivataluk szerint őket megillető vasvári házakat: 1. a prépost úr kastélya, 2. Károly János lektor. 3. Posgay Balázs kántor, Boldogh-Isten György őrkanonok, 5. Saffár Péter mester, 6. Sántán Máté mester, 7. Bornemissza Balázs mester, 8. Körmendi Ambrus mester, 9. Győrváry Lőrinc mester, 10. a plébános mester, 11. Újvári Simon mester és 12. a jegyző mester háza.74 Ezektől a kanonoki házaktól el kell határolnunk a káptalan jobbágyainak és zselléreinek házait, amelyek részben Szentmihályfalván, részben a vár alatt, az ún. alsóvárosban, továbbá Zsidóföldén voltak. Kazó leírása szerint „volt itt (Vasváron) egy meglehetősen tágas térség, Forrószegnek, vagyis Forró utcának hívták, ez a Szent Mihály egyház szolgá­latában volt. Lakói ugyanis tartoztak a templomot takarítani, a temetőt gon­dozni és ilyen hasonló munkákat végezni.75 E térségen kívül tudunk a „káptalan, vagyis Szent Mihály utcájáról”, ahol a káptalan jobbágyai laktak.76 1598-ban, tehát kevéssel a káptalan Vasvárról való elköltözése után, ebben az utcában 26 lakott háza volt még a káptalannak. 1610-ben mindössze tíz lakott telekről tudunk, ezek közül 6 család zsellér volt és 36 ház állt lakatlanul. 1598-ban Zsidóföldén, amely Vasvár részeként a káptalanhoz tartozott, szintén 26 lakott házat találunk. 1610-ben három jobbágytelek mellett 6 zsellér és 4 szabados lakott itt és 20 ház elhagyottan állt.77 Szombathelyen a prépost háza „in Piatea Gyöngyös utcza” részen volt. Ezt az épületet 1591-ben, tehát a Szombathelyre költözés után, Újlaki Lajos akkori 190

Next

/
Oldalképek
Tartalom