Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Sill Ferenc: A vasvár-szombathelyi székekáptalan történetének vázlata
Péter zágrábi kanonok, akit feltehetően a káptalan választott meg,27 fellebbezést nyújtott be Rómában a Szentszékhez. A préposti javadalom elnyeréséért peres eljárás indult. Bonaventura mester a zágrábi kanonoktól 100 ezüst márkát követelt mint a vasvári prépostság javadalmát és 20 márka pereskedési költséget. Mivel Péter zágrábi kanonok a tárgyaláson meg sem jelent, és mert a bíróság Bonaventura préposti kinevezését igazoltnak találta, az 1254. szeptember 30-án kelt ítélet Bonaventura mestert juttatta a vasvári prépostságba, Pétert pedig örökös hallgatásra ítélte.28 Az ügy végleges tisztázása elhúzódott, 1255. év elején még Péter szerepelt vasvári prépostként, de még ebben az évben találkozunk Bonaventura prépost nevével is.29 A következő évben Lukács mint Bonaventura prépost prokurátora működött Vasváron. 1258-tól kezdve M. Bonaventura szerepel az okleveleken, és préposti minőségben 1274-ig találkozunk vele.30 Ez az ügy elsősorban olyan szempontból figyelemre méltó, hogy miután a káptalan megválasztotta prépostját, ezt Róma jog szerint nem ismerte el. A peres eljárásban ugyan Péter zágrábi kanonok nem fejtette ki álláspontját, sem ő maga, sem meghatalmazottja nem volt jelen, viszont tény, hogy Bonaventura mester a pápai kinevezés birtokában a lefolytatott per győztese lett. A pápai kinevezés gyakorlatát a 15. században királyi kinevezés váltotta fel. Zsigmond király 1404-ben kelt dekrétumában megtiltotta, hogy bárki, a király megkerülésével, javadalmat fogadjon el az Apostoli Szentszéktől. Amikor pedig Vasvár királyi város a gersei Pethő család birtokába került,31 ez a család is jogot formált a prépostok kinevezésére. Üjlaki Miklós erdélyi vajda 1446-ban — nyilván a meglevő gyakorlat alapján — a Pethő családnak ezt a jogát meg is erősítette.32 Feltételezzük, hogy ez a túlkapás abból a félreértésből eredt, amely szerint a király, mint Vasvár királyi város birtokosa gyakorolta a káptalan felett a kegyúri jogokat. Valójában a préposti kinevezéseknél a király országos főkegyúri jogával élt. Ezért a Vasváron birtokos család gyakorlata nem állandósult, rövidesen ismét a király adományozta a vasvári prépostságot, Amikor 1781-ben Szily püspök vizitálta a káptalant, már az összes kanonoki stallumok betöltéséről azt jegyezte fel, hogy azokat „részben az alapítás jogán, részben privilégium alapján az apostoli király” tölti be. A CJC 396. 1. §. szerint mind a székeskáptalanokban, mind a társas káptalanokban a kanonoki dignitásokat az Apostoli Szentszék adományozza.33 Előfordult, hogy a prépost prokurátor által gyakorolta hivatalát. Ilyen adatunk van Péter prépostról 1355-ből, aki egyébként Margit hercegnő kancellárja volt.34 Másik prépost, akinek prokurátorát ismerjük, Bonaventura mester volt.35 1 488-ból László prépostról azt tudjuk, hogy a királynő káplánja volt és Diósgyőr gubernátora. Nyilván .ő sem tartózkodott Vasváron.36 3 3. A KÁPTALANI TESTÜLET TAGJAI A vasvári káptalanban, annak kialakulását követő kezdeti időszakában* állítólag 12 kanonok alkotta a papi közösséget. Jóllehet így vélekedett. Schphvisner, és régi hagyományként 12 kanonokot említ az-1713. évi vizitádó is,37:'az oklevelek „praesentes” adatai ezt kérdésessé teszik. A. káptalanban 12 kanonokot kizárólag csak egy Zsigmond-kori oklevéllel igazolhatunk. Korábbi okiratokban rendszerint a prépost, az éneklőkanonok és az őrkanonok: szerepelt;'Ők 179
