Dobri Mária (szerk.): Szily János Szombathely első püspöke 1799-1999 Emlékkönyv (Szombathely, 1999)

Brenner Vilmos: Az ifjú Szily János és a barokk kor Rómája

salzburgié, azután a győrié!) - tervezésénél a püspöki építtető római emlékei, például a Palazzo Chigi-Odescalchi, egybevágtak a tehetséges építész, Melcior Hefele személyes szakmai intencióival, miáltal jelentős építészeti mű, illetve művek születhettek.

Már Szily János évszázadában sem volt szükséges, hogy a művész vagy akár a művészetkedvelő személyesen ismerjen egyes műalkotást abból a célból, hogy véleményt alkothasson magának annak adottságairól, művészeti értékéről. Már a 17. század második felében is ismertek voltak az építészeti metszetek, melyek a 18. század folyamán valósággal önálló műfajjá fejlődtek. Szily János római tartózkodásának idején a híres Giovanni Paolo Pannini (1691-1740) vedute-jai, festett, rajzolt vagy metszett városképei, városi részletei útmutatóak voltak az egész 18. század művészetére, Szily is bizonyára ismerte őket.

A római városképek Pannini után egy még nagyobb mester, Giovanni Battista Piranesi (1720—1778) művészetében érték el barokk tetőpontjukat. Piranesi mondhatnánk forradalmasította a rézmetszés művészetét azáltal, hogy noha a valósághoz mindig hű maradt, de fény-árnyék-fény hatásokkal és hatalmas kompozíciós tehetséggel valósággal életet lehelt az építészeti objektumokba. Ez a velencei születésű művész megelőzte és felülmúlta a későbbi fényképészet műveit, minthogy tárgyilagosan ábrázolta témáját, de úgy, hogy az ábrázolás önmagában is remekművé lett. Piranesi munkássága nyomán teljesen megbízható képünk van a 18. évszázad Rómájáról, a városnak az ókorba visszanyúló építészeti remekműveiről és az urbs 18. századi jelenéről, tehát arról az időszakról is, melyben Szily János Rómában tartózkodott.

Piranesi nemcsak hogy kiváló tehetségű művész kellett hogy legyen, hanem nagyszerű szorgalmú szenvedélyes alkotó is. Róma egyes fontos épületeit, tereit, építészeti együtteseit ábrázoló műveinek száma óriási. Piranesi művészete révén a 18. századbeli Róma valósággal megelevenedik előttünk, érezhető valósággá válik. És itt, tanulmányunk végén, válik egynémely történelmi, művészeti gondolatunk, melynek kiindulópontját többször csak megalapozott feltevések és logikus gondolatmenetek képezik, bizonyítható valósággá, sűrűsödik össze a 18. századi barokk római művészet és Szily János kapcsolata, mégpedig Piranesi művészete révén!

Piranesi művészete még a nagy püspök idején hidat vert a napsütötte Róma és a szeles vasi megyeszékhely között. Szily János néhai ebédlőjének falait borítják azok a Piranesi-metszetek, melyek emlékeztették a nagy püspököt ifjúságának boldog, Rómában töltött éveire. Ezek a képek adtak Szily Jánosnak bizonyára nem egy esetben művészeti intuíciót építtetői tevékenysége során. Ma pedig a püspökvár művészeti jelentőségének, tartalmának egy részét képezik ezek a képek.

De ezzel még nem fejeződik be a szombathelyi püspökvár és Piranesi római művészetének kapcsolata. Szily János utódja a püspöki széken, Harrasi Herzán Ferenc gróf bíboros (1735-1804) egyházára örökítette nagy értékű könyvtárát, melyben Piranesi húsz nagy folio kötetet kitevő metszetei is benne foglaltatnak.

81