Dobri Mária (szerk.): Szily János Szombathely első püspöke 1799-1999 Emlékkönyv (Szombathely, 1999)
Sill Aba Ferenc: A püspökség alapítása. Az egyházmegye megszervezése
váltogatták a hangszereket. Nagyobb ünnepeken kisegítő énekesek és zenészek is szolgáltak a kóruson. Szily püspök a székesegyházi zenészek számára - a nyugat-európai püspökségekben működő „cantorátusok” mintájára - lakóházról is gondoskodott. Mivel a zenészek intézménye a káptalanhoz tartozott - a káptalan feladata volt ugyanis a templomi kultusz szolgálata Szily 1783-ban szerződést kötött a káptalannal, hogy közösen építsék fel a déli várfal vonalában a „zenészek házát”, amelyet végül is kétemeletesre terveztek. A földszinten a püspöki uradalom intézői részére hivatali helyiségeket nyitottak, az első és második emelet a muzsikusok lakásául szolgált. Minden emeleten 3-3 lakás volt, 3 szobával és mellékhelyiségekkel.25 Éppen így a hitélet elmélyítését szolgálta az egyházmegye papságának lelkiségi társulatba való összefogása és a testvéries találkozások előmozdítása. Három egyházmegyéből származó lelkipásztorokat kellett a közös feladatok végzésében és testvéri kapcsolatokban közel hozni egymáshoz. Ezt segítette megvalósítani az „Egyházmegyei Papok Társulata”. A hívek hitéletében való elmélyítését szolgálta a „Keresztény Tanítás Testvérülete”. A kánoni vizitációkban külön kihangsúlyozódik, e társulat tevékenysége nyomán a rendszeres katekézis, amelyre vasárnaponként délután gyűltek össze a hívek. A szombathelyi gyakorlatot említjük, minden vasárnap délután megszólalt a harang, 1/2 4 óráig a rózsafüzért imádkozták, majd az előírások szerint sor került a keresztény tanításra, ennek végén közös áldással zárult a délutáni program. Szily püspök kezdeményezése az egyházmegye híveinek lelki képzésében hagyománnyá vált, és szép eredményt ért el.26 Szily püspök kiemelkedő szervező tevékenységével kétségtelenül szilárd alapra helyezte az új szombathelyi egyházmegyét, hatása napjainkban is nyomon követhető. JEGYZETEK 1 Hartvik írja Szent István király nagyobb legendájában, hogy a pápa, miután koronát ajándékozott Istvánnak, „azon felül keresztet küldött a királynak, mintegy az apostolság jeleként így szólván: Én apostoli vagyok, <5 viszont méltán Krisztus apostola. In: Árpád-kori legendák és intelmek. Szerk. Érszegi Géza. Bp., 1983. 40. p. 2 Mályusz Elemér: A konstanzi zsinat és a magyar főkegyúri jog. Bp., 1958. (Értekezések a Történeti Tudományok Köréből.) Fehér István: A főkegyúri jogról. = Vigilia, 1960. 171. p. A bíborosok által aláírt okmány eredeti irat formájában nem maradt meg, de Eperjes város levéltárában egy másolat ismeretessé vált. Ez a dokumentum is igazolja, hogy a pápai megerősítés az okmányon nem található. 3 Werbőczy Stephanus: Corpus Juris Hungaricí. Tymaviae. 1740. pag. 12. Pars I. tit. 11. „Quod Papa in collationibus Beneficiorum Ecclesiasticorum, in hoc Regno nullam jurisdictionem retinuit praeter confirmationis auctoriatem.” Werbőczy művének e fejezetében a következő indokokat hozza fel: A magyar királyok alapították a püspökségeket, apátságokat és prépostságokat. — A magyar kereszténység felvételében a királyok hozták létre ennek intézményes feltételeit. - Apostoli kettős keresztet használhatnak az ország címerében. - A magyar királyok legitimitása igazolható Szent Istvántól kezdve. - Végül hivatkozik Zsigmond királyra, aki az országnak szabadságjogai között a konstanzi zsinaton (1414-1417) 32 bíborossal aláíratta a magyar királyok főkegyúri jogának elismerését. 41
