Dobri Mária (szerk.): Szily János Szombathely első püspöke 1799-1999 Emlékkönyv (Szombathely, 1999)

Sill Aba Ferenc: A püspökség alapítása. Az egyházmegye megszervezése

kor az egyházmegye még üresedésben van. A királyi alapító bullában is jele van ennek, mert Szily János, ebben mint tinnini püspök az ország méltóságai, a „praesentes” között szerepel csupán.

Mária Terézia 1777. február 17-én, Bécsben aláírt oklevelében hivatkozik a magyar királyok gyakorlatára, akik a „magas kegyúri jog” címén az egyház javán fáradoztak. 0 maga is mint apostoli királynő' az ésszerű szükségleteket és a közjót tekinti. Ezért az istentisztelet eló'mozdítását, az igaz hit terjesztését szem eló'tt tartva, a győri, a veszprémi és a zágrábi egyházmegyéket megosztja, a kiváltságos szombathelyi mezővárosról elnevezve az új szombathelyi püspökséget, azt felállítja és megalapítja.6

Az egykori vasvári társaskáptalant székesegyházi káptalan rangjára emeli. Két új kanonoki stallumot hoz létre, megjelöli az új egyházmegye határait, és gondoskodik a püspökség és a szeminárium anyagi alapjairól.7

Ugyanezen a napon (1777. február 17-én), de külön bullában Mária Terézia kinevezte Szily János tinnini címzetes, győri segédpüspököt a szombathelyi egyházmegye első püspökévé.8

Mindez a magyar királyok, így Mária Terézia apostoli királynő főkegyúri joga alapján történt. Ez a körülmény adja magyarázatát, hogy a pápai jóváhagyás, a királynő intézkedésének végső szentesítése csak négy hónappal később történt meg.

VI. Pius pápa alapító bullájában szintén arra hivatkozik, hogy az éppen üresedésben lévő veszprémi egyházmegye9, továbbá a győri és a zágrábi egyházmegyék nagy kiterjedésük miatt a kormányzást és a pásztori feladatokat nem tudják teljesíteni. Ezért elfogadja a „Krisztusban kedves leánya”, Mária Terézia apostoli királynő' előterjesztését („insinuavit nobis”), hogy az említett egyházmegyék területéből egyes részeket leválasszanak, és új egyházmegyét hozzanak létre. Miután meghallgatta a bíborosi testület konzisztóriumát, megfontolta a körülményeket, apostoli hatalmánál fogva a veszprémi, a győri és zágrábi egyházmegyéket megosztja. Szombathely városát pedig, amely köztudottan Szent Márton püspök szülővárosa, a kánoni előírások szerint, püspöki székváros címével örök jogon felruházza, és ékesíti.

A pápai oklevél is határoz a káptalan átszervezéséről. A társaskáptalant és a városban lévő káptalani templomot (Collegiatam ecclesiam) e minőségében megszünteti, és „szombathelyi székesegyházzá” teszi. A káptalant préposttal, olvasókanonokkal, kántor- és őrkanonokkal, továbbá két másik kanonokkal a székesegyházi káptalan rangjára emeli. A vasvár-szombathelyi székeskáptalanban így hat kanonoki stallum létesült.10

Pontosan körülírja a szombathelyi egyházmegye határát, követve mindenben a királynő alapító oklevelét. A veszprémi egyházmegyéből leányegyházakkal együtt 11 plébániát, a zágrábi egyházmegyéből leány egyházakkal együtt 16 plébániát, és az egész Vas megyét az ott lévő plébániákkal a szombathelyi egyházmegyéhez csatolja. így Vas megyében 4 főesperesség adja az egyházmegye szer-