Dobri Mária (szerk.): Szily János Szombathely első püspöke 1799-1999 Emlékkönyv (Szombathely, 1999)
Varga Ferenc: Felsőszopor, a szülőhely és a Szily család
hogy egy régebbi nemesi levelet erősített meg a király. Az armális kihirdetése Sopron vármegyében, Újkéren 1629. június l-jén történt. Kapták Szily Mihály, János, György, Ilona és Katalin édestestvérek. Ezzel csupán a régi nemességüket és a régebben használt címerüket erősítették meg. A régi családi címer leírása: kék színű pajzs aljában zöld mező, amelyből dús koronájú olajfa nő' ki, az olajfa jobb oldalán pedig ágaskodó oroszlán, bal oldalán pedig ágaskodó fekete medve látható egymással szembefordulva. Ez a címer díszíti a Szily János által építtetett szombathelyi püspöki palota homlokzatát. A család legidősebb tagja Szily Mihály volt, akinek utódai őrizték a címeres nemesi levelet. Valószínű a Veszprém megyei Kamond nevű faluból került a megyeszékhely levéltárába. 1733. évi nemesi összeírások alkalmával Szily András kamondi lakos bizonyította vele nemességét.4 Szily Mihály gróf Nádasdy Pál főszolgája volt. Itt jegyzem meg, hogy Csepreg már aló. században a Nádasdy család birtoka volt. Egy Szily Mihály által Sopronkeresztúron keltezett és írt saját kezű levelén már a föntebb említett címerpecsét látható. Kelte 1628. február 17.5 A család második tagjának, Jánosnak az utódai a felsőszopori Szilyek. A szombathelyi püspöki palotán lévő címer és a Veszprém Megyei Levéltárban található eredeti címereslevél azonos. A Sopron vármegyei Felsőszoporra a család Ferenc nevű őse révén került. Szily Ferenc evangélikus lelkész volt, akit Röjtökön avattak lelkésszé, 1635-ben. 1646-ban Jákfán, 1650-től 1659-ig Újkéren, 1663-1667 között Szilvágyon működött.6 Felsőszopor Újkér leányegyháza volt. Innét házasodott. A régi nemesi család tagját, felsőszopori Tóth Zsuzsannát vette feleségül. Ebben a faluban vásárolt birtokot 1652. április 2-án.7 Szilvágyon halt meg 1667-ben.8 Ebből a családból származott Szily János, Szombathely első püspöke. Az újkéri plébániatemplomban keresztelték 1735. augusztus 30-án. Valószínű augusztus 29-én, Keresztelő Szent János fővétele napján született, ezért kapta a János nevet.9 A győri székesegyház szentélyében látható „Magyar ünnep” című freskón a magyar szenteken kívül Assisi Szent Ferenc és Keresztelő Szent János alakját láthatjuk. Szent Ferenc a győri megyés püspök, gróf Zichy Ferenc; Keresztelő Szent János pedig a székesegyház belső munkálatait irányító Szily János védőszentje volt. Apja, nemes Szily Farkas Sopron vármegye esküdtje római katolikus, anyja a locsmándi születésű Poltinger Erzsébet evangélikus vallású volt. Keresztszülei, makkoshetyei Fletyey Dániel és felesége Silling Róza, mindketten evangélikusok.10 Anyját 1758. szeptember 24-én temették Felsőszoporon. Temetése alkalmával az evangélikusok méltatlankodtak amiatt, hogy az akkori törvények szerint katolikus pap temette.11 Apját is Felsőszoporon temették el, 1771. május 19-én. A temetési szertartást saját fia, Szily János győri őrkanonok, droszói címzetes apát infulában (püspöksüveg) végezte. Temetésén 14 fölszentelt pap, egy alszerpap és a csepregi remete vett részt. Beszédet Kövesdy Boldizsár újkéri plébános, a későbbi szombathelyi kanonok mondott.12 26
