Reginier, Adolph: Szent Márton élete (Szombathely, 1944)

Első fejezet: Szent Márton évszázada

kormányzatát, Marsnak a háborút.1 Csakhogy Mercuriust őt Teutatesnek, Apollót Belennek, Ju­pitert Hesusnak, Marst Carnulnak nevezték és így tovább. Pedig a gall istenségeknek eleinte semmi közük sem volt a római istenekhez, azért a két vallási rendszer kapcsolata mesterkélt, későbbi eredetű és a gallokra valószínűleg csak úgy erő­szakolták rá a győzők, akik könnyebbnek találták egy meglévő vallás beolvasztását, mint kiirtását. A szerzők meglehetősen azonos leírást adnak a gallok szokásairól. A nép három osztályra külö­nült: az első volt a papok osztálya; a második a lovagok osztálya, amely a polgári és katonai arisz­tokráciát képviselte; végül a harmadik osztályt a köznép alkotta, amely a közügyekből és kiváltsá­gokból ki volt Zárva.1 2 A papi osztály ismét három csoportba külö­nült.3 Az első csoportot alkották a tulaj don­­képeni druidák, ők mutatták be az áldozatokat, ők végezték a szertartásokat, ők szedték a szent növényeket, a fagyöngyöt, a kunkort és a galam­­bócot. A szertartásokat nem a templomokban, ha­nem évszázados erdők rengetegében végezték, és nem bálványszobrot, hanem óriási fát tiszteltek, melyben a legfőbb istenség megjelenítését vagy 1 Caesar: De bello Gallico, VI. 17. 2 U. o. VI. 13. 5 Strabo: Geographia IV. 4. — Diodorus Siculus: Hi­storia universalis V. 31. — Ammian. Marcell. XV. 9. 32

Next

/
Oldalképek
Tartalom