Reginier, Adolph: Szent Márton élete (Szombathely, 1944)

Nyolcadik fejezet: Szent Márton tisztelete

Sírja kezdettől fogva egyik leglátogatottabb zarándokhely. Vége-hossza nem volna, ha mind el akarnók sorolni azt a sok előkelő, vagy kevésbbé ismert zarándokot, akik odajöttek kegyelmet kérni és bűneikért vezekelni. Mit mondjunk arról a hullámzó sokaságról, mely kivált november 11 táján elözönlötte a várost, úgy hogy elhelyezésükre külön szállókat kellett építeni?1 Tours városának jelentőségét a zarándoklatok alapították meg.

Az elsők közt, akik Szent Márton sírjához járultak, Szent Genoveva (422—502) nevét örökítette meg a történelem. Miután a jámbor nő Szent Dionysius emlékének Párizsban bazilikát emelt és tiszteletét terjesztette, Franciaország másik nagy pártfogójának is le akarta róni tartozását, mert lelkében a két szentnek emléke összekapcsolódott. Otrakelt tehát és Orleánson keresztül, ahol bőven hintette el jótéteményeit, sok veszély kőit átkelt a Loire folyón és Toursba érkezett. Jelenlétét csoda hozta nyilvánosságra. Az ünnep előtti vígiliai istentiszteleten az ájtatoskodó nép közé vegyülve, a

1 A zarándok szállókat hospiciumoknak nevezték. Nyomaikra csak a IX. században akadunk, de valószínűleg már jóval korábban léteztek. Lecoy i. m. 371. — *A bazilika előterében kiterjedt négyszögű udvar (atrium) volt, oszlopos tornácokkal körülvéve, melyek szintén zarándokszállásul szolgáltak. Az udvar menedékjogot (asylum) élvezett, hol az üldözöttek néha hónapokon át tartózkodtak. Schnürer; Kirche u, Kultur im Mittelalter. I. 205.

205