Reginier, Adolph: Szent Márton élete (Szombathely, 1944)

Ötödik fejezet: Gallia apostola

szerint szamárháton, egy munkásemberrel találkozott, aki korsóban vizet vitt. A szent kérte, adjon inni neki is, meg a szamarának is, mert szegény pára nagyon szomjas. A korsós ember rámordult, hogy akinek víz kell, menjen érte. Pár lépéssel odább egy asszonnyal találkozott, ezt is megszólította és vizet kért tőle.

— Szívesen, válaszolt az asszony. Ügy látom, messziről jöttél és fáradt vagy, majd visszamegyek és még egyszer merítek.

Azzal odanyuj tóttá korsóját az ismeretlen utasnak és a szamarát is megitatta. Majd visszafordult és másodszor is elment a kúthoz megtölteni a korsóját. Az utas megköszönte a szívességét és azt mondta neki:

— Leányom, jótéteményed nem marad jutalom nélkül.

Letérdelt a földre és buzgón imádkozott. Kevéssel utána azon a helyen bővizű forrás fakadt és évszázadokon át messze vidéken éreztette áldásos hatását. Toursi Szent Gergely idejében a forrás mellett még mutatták azt a kőlapot, melyen látható volt a szamárnak lábnyoma.1

Toursi Szent Gergely arról is tud, hogy Már-1 Az eseményt Chamard a ligugéi tartózkodás idejére teszi. Mi azonban azt tartjuk, hogy később járt erre, valószínűleg 384-ben a bordeauxi zsinatra menet. Lecoy i. m. 300.

147